Pirográf páka – Toolcraft, Parkside

Pirográf páka – Toolcraft, Parkside

A pirográf páka, „hobbi páka”

Toolcraft és Parkside (Lidl-s) pirográf páka 

Szinte minden, a pirográfiát kipróbáló ember életében az első pirográf páka egy „hobbi páka”, azaz a NEM állítható hőfokú pirográf eszköz.

Nálam sem volt ez másképp, és még tisztán emlékszem, hogy mennyire furcsán, idegenül viselkedett a páka először a kezemben. Nyilván, aki forrasztott már korábban, nem így vélekedik, hiszen sok hasonlóság van a forrasztó páka és a pirográf páka között. Akad azonban egy lényeges különbség. A nyél/markolat és a hegy közötti távolság a pirográf páka esetében rövidebb, így könnyebben használható fába égetett alkotások elkészítéséhez, mint a forrasztó páka.

Forrasztó páka

Forrasztó páka

Hobbipáka, pirográf páka

Hobbi páka, Pirográf páka

Azt javaslom, hogy először mindenképp egy ilyen egyszerűbb pirográfot válasszunk a kedvező ára miatt is. Hiszen könnyen lehet, hogy mégsem érezzük majd magunkhoz közel állónak a pirográfiát. Ha pedig rabul ejt a faégetés technikája, ezek a pákák nagyon jók arra, hogy kitapasztaljuk az alapokat. Például, hogyan reagál a fa a páka hőjére; ki tudjuk próbálni a különböző gyorsaságú, erősségű és irányú mozdulatok eredményét, és rá tudunk érezni arra a bizonyos „lelassult” rajzolási módszerre, ami először mindenki számára nagyon fura. Ugyanis majdnem mindenki úgy áll neki a fába égetésnek, mintha ceruzával vagy tollal rajzolna, de ezek a berögzült mozdulatok a fánál egyáltalán nem fognak működni.

Érdemes tehát körbenézni az interneten a következő kulcsszavak alapján: piropáka, pirogravírozó, pirográf, besütő páka; és mindenki a pénztárcájához igazítva ki tudja választani a számára legmegfelelőbbet.

Bármelyik pirográfot választod is, ne feledkezz meg a próbafáról, egy olyan fa”darab”ról, amin ki tudod próbálgatni a különböző hegyeket!

TOOLCRAFT PIROGRÁF PÁKA

Az én legelső pákám egy Toolcraft márkájú, egyszerű, nem állítható hőfokú pirográf páka volt. Én innen vásároltam: Toolcraft 

Ezekkel a hegyekkel érkezett:

Toolcraft pirográf hegyek

Melyik hegy mire használható? Ez a pákához mellékelt leírásból is kiderül. 

Toolcraft pirográf hegyek leírása

PARKSIDE PIROGRÁF PÁKA (LIDL-s PÁKA)

Parkside pirográf

Terveztem, hogy készítek egy videót a nem hőfokszabályzós, egyszerű pirográfok használatáról, de rátaláltam a Barkácsműhely youtube csatornájára, ahol az egyik videóban Walter Reéb pont egy Parkside pirográfot próbál ki.

Ebben a videóban minden benne van, ami kérdésként felmerülhet bennetek: a kicsomagolástól kezdve a különböző hegyek bemutatásán keresztül a pirográf kép készítéséig, ráadásul mindez magyar nyelven.

Engedélyt kértem Waltertől a videó felhasználására, aki örömmel adta hozzájárulását. Én pedig szintén nagy örömmel osztom meg veletek ezt a videót:

NINCS MÁS HÁTRA, KEZDJ BELE AZ ALKOTÁSBA!

Fontosnak tartom, hogy szánd rá az időt a pákád különböző hegyeinek a kipróbálására. Legyen például egy darab rétegelt lemezed, amin először tesztelgeted, hogy hogyan viselkedik a fa a hő hatására, hogyan és mennyi idő alatt színeződik el. Ezután a különböző hegyeket próbálgasd: mozgasd a pákát több irányba, lassan és gyorsabban stb. Próbálj szép egyenes és hullámos vonalakat, sávokat stb. húzni vele. Az egyenletesen égetett felület a te kellően lassú és egyenletes mozdulatod eredménye.

FIGYELJ arra, hogy NE nyomd túl erősen a pákát a felületre. Nyugi, először mindenki így tesz: gyorsan és nagyon erősen, szinte belevési a fába a páka hegyét. De itt nem erre lesz szükséged. Erre pár perc után te is rá fogsz jönni.

Emlékeztetőül négy lépés, a folyamatról:

1. A faalap csiszolása. (Erről itt olvashatsz bővebben: CSISZOLÁS)

2. A minta felvitele a fára. (Ha nincs ötleted, ITT írtam pár hasznos tanácsot ingyenes minták lelőhelyeiről.)

3. A megfelelő hegy kiválasztása.

4. A minta fába égetése. (Íme egy írásom, ami segítségedre lehet: VONALRAJZ-TULIPÁN.)

Ha részletesebb útmutatásra lenne szükséged, EZT mindenképp olvasd el!

+ 1 tipp: HOGYAN LEHET az egyszerű pirográfod is HŐFOKSZABÁLYZÓS?

Az egyik facebook csoportban olvastam régebben ezt a szuper ötletet arra, hogy hogyan lehet szabályozni egy nem hőfokszabályzós páka hőmérsékletét. A megoldás az ún. konnektorba dugható dimmer, másnéven fényerőszabályzó.

Fényerő szabályozó dimmer dugalj

Fényerőszabályzó, dimmer

Dimmer

Dimmer kapcsoló

Hol tudod megvásárolni?

Beszereztem én is egyet, hogy ki tudjam próbálni. Először villanyszerelési üzleteket hívtam fel, de sajnos 5 üzeltből 5 üzletben nem tudták, hogy miről beszélek.

A megoldás a világítástechnikai üzlet lett, ami logikus is, hiszen ez a szerkezet lámpa fényerőszabályzó eredetileg.

Többféle elnevezése is van:

  • konnektorba dugható aljzat fényerőszabályzóval
  • az OBI-ban például így találjátok: dugós csatlakozó LED-es lámpákhoz fényerő-szabályozóval
  • köztes csatlakozóaljzat fényerőszabályzóval
  • dimmer adapter
  • konnektorba dugható dimmer

Lássuk, hogy működik!

A dimmer kapcsoló használatával tulajdonképpen mi határozzuk meg a tekerőgomb segítségével, hogy az áthaladó áram mekkora ellenállásba ütközzön. Ha ebbe csatlakoztatjuk a nem hőfokszabályzós pákát, akkor a tekerőgomb segítségével máris állítani, szabályozni tudjuk a páka hőfokát. 

Szemléltetési céllal három különböző állásban próbáltam ki a hobbi pákát.

  1. Legmagasabb fokozat
  2. Közepes fokozat
  3. Legkisebb fokozat
Dimmer állások

Az eredményt pedig ugyanebben a sorrendben látjátok ezen a rétegelt nyírfalemezen.

  1. Az első a dimmer nélküli teszt.
  2. A második a dimmer legmagasabb fokozatában készült teszt.
  3. A harmadik középső állásban készült.
  4. A negyedik pedig a dimmer legkisebb fokozatában készült teszt. Mint ahogy az látszik is a fotón, ebben a kapcsolóállásban a páka már alig-alig színezte el a fát.
Pákateszt dimmerrel

Örömteli alkotást kívánok! És várlak szeretettel a FACEBOOK oldalamon is!

Tűzgrafikák a Vajdahunyad várában

Tűzgrafikák a Vajdahunyad várában

Tűzgrafikák a Vajdahunyad várában

Múzeumban a magyar pirográfiák

2023. szeptember 29. és október 15. között zajlott az AMKA (A Magyar Kézművességért Alapítvány) 30. nyári/őszi kiállítása a Vajdahunyad várában, a Mezőgazdasági Múzeumban, melynek két tematikája is volt idén. Az egyik a Magyar Kézművesség – 2023, ahol megkötés nélkül várták a természetes anyagokból kézzel készített kézműves alkotásokat. A másik pedig „A magyar bor és kapcsolata a költészettel, zenével – kézműves szemmel” címet viselte.

A néprajzkutatókból és iparművészekből álló szakmai zsűri döntése alapján több, mint 140 alkotó mintegy 210 alkotása került kiállításra.

MAGYAR TŰZGRAFIKUSOK A KIÁLLÍTÁSON

A kiállításnak a pirográfia terén is nagy jelentősége volt, hiszen három tűzgrafikus munkái is helyet kaptak ezen a színvonalas rendezvényen. A díjazottak között bizony egy pirográfus nevét is olvashatjátok:

– a felsőszölnöki Gyöngybőr Műhely

– Komárné Papp Margit battonyai viseletkészítő népi iparművész

– Molnár Anett törökszemtmiklósi gyöngyfűző

– Nemes Ferenc szigetújfalui fafaragó

– Németh Sándorné, a Balatonkenesei Gobelin és Hímző Műhely vezetője

– Németvölgyi-Kolgyáry Emese budapesti festő

– Pál Ildikó törökbálinti selyemfestő

– Papp Gáspár kiskunfélegyházi keramikus

– Pokomándy Zsuzsanna hódmezővásárhelyi foltvarró

– Tóth Tamás budapesti pirográfus

– Vass János Magyar Kézműves Remek-díjas pintér népi iparművész

AKIKRE MÉLTÁN BÜSZÉK LEHETÜNK

Tóth Tamás

Minden alkotónak gratulálva, mégis Tóth Tamás Totyóra vagyok az egyik legbüszkébb.

Amikor a Honfoglalás reprodukcióját először megláttam, mondtam neki, hogy ez bizony múzeumba való alkotás! És hatalmas öröm volt számomra, hogy elfogadta a javaslatomat, és pályázott az alkotásaival.

Már az eredményhirdetésen teljesen meghatódtam, de szavakkal le sem tudom írni, hogy élőben mennyire szuggesztív és lenyűgöző volt a kiállítóterem falán.

Tóth Tamás

Totyó mellett Rónaszegi János tűzgrafikust is szeretném kiemelni.

János a ’70-es évek óta űzi ezt a csodálatos technikát, és évek óta résztvevője az AMKA kiállításainak.

Alkotásaival hosszú évek óta segíti a hazai művészi tűzgrafika ismertté válását és szakmai szintű elfogadtatását. Szakmai zsűri által díjazott tűzgrafikus, számtalan sajtómegjelenést tudhat maga mögött, és az egyik legkiemelkedőbb, hogy 2021-ben a nemzetközi Betlehemi „100 jászol” kiállításra a Vatikáni Nagykövetség által kiválasztott alkotások között két képe is szerepelt!

Rónaszegi János

SZÁMOMRA EGY TÜNDÉRMESE

Jómagam két alkotással mutatkoztam be a Vajdahunyad várában.

Elsősorban köszönettel tartozom az Alapítvány elnökének, Fábry Zoltánnak, hiszen az ő ösztönzése nélkül biztosan nem vettem volna részt a pályázaton.

Életem első nyilvános szereplése volt, és szinte úgy éreztem magam, mintha egy tündérmese szereplője lennék. Már amikor az anyagleadáshoz mentünk a múzeumba, elfogott egy semmihez nem fogható érzés: „Te jó ég! Ez most valóság?! A munkáim egy múzeum falain belül?!!! Ki gondolta volna ezt 5 évvel ezelőtt, hogy egyszer idáig eljutok!” Csodálatos ajándék volt számomra ez a lehetőség.

A kiállítást végignézve pedig még inkább megtisztelve éreztem magam. Kiemelkedő minőségű, ötletgazdag, a tárgyalkotó művészet magasfokát bemutató iparművészeti alkotások sorát láthatta az odalátogató közönség. Az alkotóközösség pedig rendkívül kedves, barátságos, befogadó volt. Ez egy olyan élmény lesz számomra, ami – biztos vagyok benne – meghatározó pontja lesz további munkásságomnak.

Tűzgrafikák a Vajdahunyad várában

A KIÁLLÍTÁS KÉPEKBEN – a teljesség igénye nélkül, lapozható galéria:

Szuper interjú Fábry Zoltánnal, az AMKA elnökével, ahol a tűzgrafika sem marad említés nélkül!:

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Égetett fatábla – pirográfia kültérre

Égetett fatábla – pirográfia kültérre

Pirográfia kültéren – kültéri égetett fatábla: házszám-, utcanév-, névtábla

Hogy csináld, hogy tartós is legyen?

Ez a téma mindig megosztó szokott lenni. De szeretném a saját véleményemet leírni a kültéri égetett fatáblák témájában, és egy-két tanácsot adni.

Magam is nagyon sok megkeresést kapok, amiben azt szeretnék, hogy házszámtáblát, névtáblát, céges táblát, figyelmeztető táblát (pl. „Harapós kutya”) stb. készítsek szimplán faégetéssel.

És bizony mindig ugyanazt a választ szoktam adni: A pirográfia önmagában (ezt a későbbiekben ki is fejtem), bár nagyon mutatós, sajnos NEM ELLENÁLLÓ a kültéri viszonyokkal szemben. Nagyon hamar kifakul.

Az UV sugárzás, a csapadék, a hőmérsékletingadozás és a páratartalomváltozás mind-mind rendkívül negatív hatással vannak az égetett felületre.

Égetett fatábla

Sokan készítenek kültéri táblákat kizárólag pirográf technikával és nem mindig a legjobb alapanyagra.  Nekik is szeretnék egy-két tanáccsal szolgálni a következőkben. 

Ha szeretnéd, hogy a szabadba kihelyezve is tartós(abb) maradjon a munkád, akkor olvass tovább. Az alábbiakban leírtam a saját tapasztalataimon alapuló javaslataimat.

Röviden:

ALAPANYAG, ÉGETÉS MÓDJA, FELÜLETKEZELÉS = VÉDELEM.

Először is, a legfontosabb az alapanyagválasztás.

A sokak által használt rétegelt nyírfalemez kiváló beltéri képek készítéséhez, de itt most nem opció, felejtsük el. Ebben az esetben csak tömörfa jöhet szóba.

Tisztában kell lenni azzal, hogy mely fafajták bírják a fent leírt viszontagságokat. Ellenállónak kell lennie  a nedvesség szempontjából, és figyelembe kell venni azt is, hogy milyen vetemedési és zsugorodási tulajdonságai vannak a fának.

Fentiek alapján a hazai hagyományos fajták közül a tölgyfa kiváló választás lehet, hiszen ez a keményfák közé tartozó fafajta nagyon szívós, tartós és kevésbé vetemedik.

Ide sorolhatjuk még az akácfát. Az akácfa szintén keményfa, szabadban akár felületkezelés nélkül is sokáig tartós marad.

Kültéren strapabíró még a vörösfenyő és a borovi fenyő is. Mindkettő nagyon jól bírja az állandó nedvességet.

Tölgyfa

Tölgyfa

Akácfa

Akácfa

Miután kiválasztottuk a megfelelő alapanyagot, a következő módon tehetjük tartóssá/tartósabbá az égetést, nem mindegy ugyanis, hogy hogyan égetjük be a fába a mintát.

Tegyük ezt magas hőfokon, és hagyjuk, hogy jó mélyen égesse meg a felületet a pirográf.

Ezt követően pedig mindenképpen FESSÜK át a beleégetett mintát/szöveget legalább akril festékkel vagy más, kifejezetten fára való UV álló festékkel. Az interneten többféle terméket találunk, melyeket kültéri felhasználásra fejlesztettek ki. Érdemes tájékozódni, hogy melyik festék lesz számodra a legmegfelelőbb. (Ha a google keresőbe beírod: „Időjárásálló festék fára” vagy „UV álló fafesték” stb., rengeteg féle festék közül tudsz válogatni.)

Égetett fatábla

Ezután gondoskodnunk kell a fatábla kültéri védelméről is, ehhez pedig a megfelelő felületkezelési technikát kell kiválasztanunk.

Ugyanis a fát védenünk kell a gomba, a penész, az UV sugárzás és a csapadék behatásai ellen. Ezt többféleképpen tehetjük meg.

Ha a fa natúr kinézetét szeretnénk megtartani, akkor, használhatunk első rétegként gomba- és penész elleni színtelen alapozót. Majd ezt követi az UV és csapadék elleni védelemként szolgáló faápoló olaj vagy viasz. Viszont arra figyeljünk, hogy az olajozást/viaszozást 1-2 évente meg kell ismételni!

Olaj helyett választhatunk UV álló színtelen kültéri lakkot, de akár UV álló színtelen kültéri lazúrt is.

Ha a táblánkat esetleg színezni szeretnénk, akkor a színezett UV álló lazúrfestékek is a rendelkezésünkre állnak. Van sok 3 az 1-ben termék, mely faanyagvédőszer, alapozószer és vékonylazúr is egyben.

Gombás fa
Felületkezelés

Bármelyik anyagot is választod, mindenképpen végezz próbát egy másik fán, mielőtt a kész munkádon alkalmazod. És még egy fontos dolog. A szabadban elhelyezett fatábla sosem lesz gondozásmentes. Még a lakkozott verziót is időről-időre meg kell újítani, akárcsak például egy fa kerítést. 

A különböző felületkezelő anyagokról és felhasználási módjukról egy későbbi cikkben olvashattok.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán.

 

További bejegyzésekhez kattints IDE!

 

Narcisse Noire, pirográfus művész

Narcisse Noire, pirográfus művész

Pirográfia korlátok nélkül – Narcisse Noire

A napjainkban szerencsére egyre inkább elterjedőben lévő, nagy népszerűségnek örvendő pirográfia terén olyan alkotókat, művészeket igyekszek megismertetni veletek, akik nemcsak technikai tudásukkal hívják fel magukra a figyelmet, hanem egyedi ábrázolásmódjukkal is. Májusi Kitekintő rovatunk főszereplője egy olyan alkotóművész, akinek határozott stílusjegyei minden egyes alkotásában fellelhetők.

Narcisse Noire művésznév alatt alkotó Čisar-Wranek Ilonával korábban már a Magyar Asztalos magazin számára készítettem egy bemutatkozót. Itt, a Pirográfia Mindenkinek oldalán egy kicsit kötetlenebb, közvetlenebb beszélgetést olvashattok ezúttal.

A 2021-ben megjelent cikket itt tudjátok elolvasni a Magyar Asztalos internetes oldalán: https://faipar.hu/hirek/par-perc/9940/fokuszban-a-hazai-muveszek-2-resz

Narcisse Noire

Milyen változások történtek veled a 2021-es cikk megjelenése óta? 

Úgy érzem, hogy sikerült tanulnom némi türelmet, ami ugye a pirográfiánál elengedhetetlen. Persze vannak képeim, amelyek a szekrényben várják, hogy végre befejezzem őket, vagy legalább folytassam a munkát rajtuk, de most már mindig igyekszem koncentráltabban odafigyelni például a haj, vagy a finomabb árnyékolás kidolgozására.

Olvastam cikkeket, néztem videókat pirográfia témában, és igyekeztem megtanulni a számomra hasznos technikákat, amellyel hatékonyabban tudok dolgozni, és látványosabb eredményt érhetek el. Picit „old school” vagyok, ami a személyiségemet tekintve inkább jelenti azt, hogy földhözragadt. Így nehezebben tanulok az átlagnál, mivel ragaszkodom a régi, bevált trükkjeimhez, aminek következtében lassabban bontakozok ki – legyen szó akár a pirográfiáról, vagy bármi másról.

Korábban említetted, hogy a hozzád nagyon közel álló Trash Polka stílus mellett az animék, mangák világa is vonzó téma számodra. Mi az, ami megfogott téged ebben az irányzatban, és hogyan kerültek előtérbe a waifu képeid? (A waifu a női anime/manga karakter. A waifu rendszerint erős érzelmi hatást vált ki az olvasóból/nézőből. – szerk.)

Narcisse Noire
Pirográfia rétegelt lemezen
Narisse Noire pirográf kép

A trash polka egy hirtelen fellobbanó szenvedélynek bizonyult, de szívesen térek vissza hozzá, ha egy kép „adja magát” ehhez a stílushoz. Az anime és a manga a fiam és a barátnője révén került nálam igazán fókuszba – ahogyan a waifu is. Fiatalabb koromban jómagam is rendszeres nézője voltam például a DragonBall, a Sailor Moon, az Inuyasha című animéknek. Számos képet készítettem a Narutóból, a One Piece-ből, aztán jöttek a waifu lányok. Imádom ezeknek a munkáknak a színvilágát, a finom – illetve a dinamikusabb vonalak váltakozását.

A harcosoknál a határozott, erős színeket és árnyékokat, a waifunál a fény-árnyék játékát, a gyengéd pasztellszíneket. Az anime, a manga és a waifu igen széleskörű rajongótábort mondhat magáénak, és ez adta az ötletet, hogy ebben a stílusban is kipróbáljam magam.

Narcisse waifu
Narcisse Noire munkái

Nyárfára dolgozol, talán ez is hozzájárul a finom tónusátmenetekhez és gazdag „színvilághoz” a pirográf alkotásaidon. Vagy talán a tökélyre fejlesztett eszközhasználat. De szerintem mindezek mellett leginkább azt tükrözik a képeid, hogy ösztönösen, „érzésből” használod a pákát. Szerinted melyik tipp a helyes?

Hét évvel ezelőtt kezdtem a pirográfiát. Kezdőként szinte mindenre égetni akartam: fakanálra, vágódeszkára, faháncs-dobozra, sőt, még egy polcnak szánt deszkát is kipróbáltam. Találkoztam ragacsos fenyővel, szivacspuha kevert, préselt fával, kőkemény felületekkel, amiktől csak a fejemet vakartam, végül a nyárfánál kötöttem ki. Gyerekkoromban is nagyon sokat rajzoltam, szerettem a papírt – a nyárfa hasonlít leginkább a papír sima, egységes felületéhez, simára csiszolva pedig ugyanazt a hatást kelti; szinte egymásnak vagyunk teremtve.

Grafittal készítem a sablont, amit munka végén könnyedén leradírozhatok, pont úgy, mint a papírról.

Tizenhat évig tetováló voltam, és ez nagyon sokat adott a pirográfiához. Lényegesen nagyobb önbizalommal ültem le 7 évvel ezelőtt égetni, mint egy teljesen kezdő pirográfus. Nagyjából ugyanazokat a körkörös mozdulatokat használom satírozásnál és betöltésnél, mint tetoválásnál. Ugyanazzal a módszerrel viszem fel a fára a sablont, mint ahogyan a bőrre is felvittem a mintát.: Pauszpapírra kirajzolom grafittal, ezt a papírt a fára erősítve újra kirajzolom, aztán kezdődhet a munka. A vonalak kétszeri kirajzolás után már szinte „kódolva” vannak bennem, így magabiztosabban állok neki az égetésnek.

Kezdetben folyamatos 550°C-on égettem, ami a kissé érzékeny nyárfán hatalmas odafigyelést igényelt. Később kaptam egy hőfokszabályzós Brenn Peter Juniort, amivel leginkább alacsony hőfokon égetek, fokozatosan mélyítve az árnyalatokat. Munka végén szeretem fehér színnel kiemelni a tónusokat. Ehhez bármit felhasználok, ha szükséges: akár körömlakkot, jelölőfilcet, akvarellceruzát vagy egyszerű fehér ceruzát. Finomabb fehér árnyalatokhoz mindenképp a fehér ceruza a befutó, erőteljesebb kiemeléshez pedig az akrilfilctoll a legjobb számomra.

Könyvjelző
Cisar-Wranek Ilona
Színes pirográfia
Színezett pirográfia
Faégetés
Narcisse Noire munkája
Könyvjelző

A másik mindenkit érdeklő kérdés, hogy milyen eszközzel, eszközökkel dolgozol?

A sablonhoz kicsit erősebb pauszpapírt szeretek használni, melyre ceruzával rajzolom fel a mintát: HB, 2B jelzésű grafitokat használok. Ezek még épp elég kemények ahhoz, hogy ne kenjék össze az egész felületet, de elég puhák ahhoz, hogy a vonalak szépen látszanak a fán. A fát Maped duo-gom radírral szoktam tisztítani. A puha, rózsaszín véggel a finomabb, a durva, kék véggel pedig a makacsabb grafit szennyeződést távolítom el. A kék rész néha eltávolítja vagy halványítja a véletlenül beégetett vonalakat, satírokat is.

Kezdőként kék „Lidl”, és ToolCraft pákám volt, de jelenleg Brenn Peter Juniorral dolgozom. Az állítható hőfok szinte új dimenziókat nyitott meg előttem a pirográfia világában.

A színek használata a pirográfiában elég megosztó véleményeket generál, bár kevés negatív visszajelzést kaptam ezzel kapcsolatban. Tisztelem azokat a művészeket is, akik színek használata nélkül dolgoznak, de én úgy döntöttem, hogy nem korlátozom magam ilyen szabályozással… Ahogy említettem, színezéshez szinte mindent felhasználok a kívánt hatás érdekében! Színes ceruzát, filctollakat, akvarell ceruzát, akrilfilcet, csillámtollat, körömlakkot, temperát, vízfestéket…stb. Úgy gondolom, hogy a pirográfia az önkifejezés egy gyönyörű formája, és mindenki díszítsen, színezzen bátran!

A pirográfiával ismerkedők gyakran esnek abba a „hibába”, hogy mindent azonnal szeretnének. Értem ezalatt azt, hogy nehezen fogadják el, hogy rá kell szánni a kellő időt a technika elsajátítására, és türelmesnek kell lenniük magukkal szemben. Te hogy látod ezt? Van tanácsod a „kezdő” pirográfusok számára?

Notórius türelmetlenkedőként, kapkodóként nem biztos, hogy nekem kellene tanácsot adnom…

Viccet félretéve; a kezdetekben számtalan munkám látta kárát a türelmetlenségemnek: rendezetlen vonalak, ferde betűsorok, tónustalan, élettelen összkép, véletlen beégetések. Meg kellett tanulnom kellő időt, kellő mélységű odafigyelést szentelni a munkadarabjaimnak. Az én módszerem mindig az volt, hogy az épp aktuális tudásszintemnek megfelelő mintákat választottam: kezdőként vonalrajzokat, kevés satírral, betöltéssel. Amikor a vonalaim már egységesebbek, összefüggőek voltak, elkezdtem kísérletezni bonyolultabb vonalrajzokkal, részletgazdagabb mintákkal, kifejezőbb árnyékolással, erősebb betöltéssel.

Tapasztalom, hogy már az elején sokan egyből portrét szeretnének csinálni: egyszerűbb rajztudással szerintem ez nem túl jó ötlet. Ilyenkor általában olyan eredmény születik, amellyel egyáltalán nem elégedett még maga az alkotó sem, és ilyenkor garantált a csalódás.

A portré egy rendkívül részletes alkotás. Itt nem elégedhetünk meg azzal, hogy „jóvanazúgy”, hiszen a portréalany összes vonását a lehető legpontosabb részletességgel kell visszaadnunk.

Jómagam is portréztam egy picit, és nem igazán lett a kedvencem. Nem is érzem, hogy nekem ezt kellene csinálnom, mert számomra nem ez a pirográfia csúcsa. Azonban itt is érvényes volt számomra, hogy a képességemhez mérten válasszak mintát.

Vonalrajzzal kezdtem, stencilportréval folytattam. A stencilportrézás személy szerint nekem sokat segített, hogy végül bepróbálkozhassak egy valódi portréval.

Mindenkinek ajánlom, aki szeretne fejlődni ebben! Nagy segítségemre volt az ingyenes online képsablonszerkesztő: https://online.rapidresizer.com/photograph-to-pattern.php

Türelem, gyakorlás, elegendő ráfordított idő KELL a megfelelő végeredményhez. Sokat segít más művészek technikájának tanulmányozása, kidolgozott műveik, vagy munkafolyamataik megfigyelése is. Mielőtt bármi nagyobb volumenű munkára szánnánk el magunkat, ismerjük meg a pirográfunk lehetőségeit és önmagunk képességeit is!

Vasember pirográfia
Pókember
Hulk
Pirográfia
Narcisse faégetés
Pirográfia

Többen azon a véleményen vannak, hogy Magyarországon nem lehet csak és kizárólag a művészetből, jelen esetben a pirográfiából megélni. Osztod ezt a véleményt?

Úgy érzékeltem, hogy Magyarországon nincs olyan nagy igény a valódi kézműves termékekre, illetve ha mégis, az érdeklődőket a termékek ára „rettenti el”. Nehéz elmagyarázni, hogy az árral az egyediséget, a ráfordított időnket adjuk, az alapanyagaink, a munkánk minőségét fizettetjük meg.

Teret nyert a lézergravírozás, amely a mai fogyasztói társadalom abbéli igényét elégíti ki, hogy minél gyorsabban és olcsóbban hozzájusson az általa kívánt termékhez – még ha az nem is nyújtja az elvárt minőséget. Nehéz ezzel felvenni a harcot, éppen ezért én már jóformán nem is dolgozom megrendelésre, csak nagyon ritkán.

Ahhoz, hogy csak és kizárólag a pirográfiából éljen meg valaki, (a tudása mellett) hatalmas ismeretségi köre kell hogy legyen, emellett az se hátrány, ha jelentős üzleti érzékkel rendelkezik. Meg kell ragadnia minden lehetőséget, meg kell nyitnia minden ismert csatornát, amelyen keresztül ügyfeleket szerezhet, vagy reklámozhatja a tevékenységét.

Ahhoz, hogy valaki ebből éljen, olyan árakat kell képeznie, amelynek egy részéből fizetheti a járulékait, megvásárolhatja a munkához szükséges anyagokat, finanszírozza a mindennapi életét – és meg kell találnia azt a vevőkört, aki ezt meg is tudja fizetni. Ez szerintem Magyarországon nehezen, vagy egyáltalán nem kivitelezhető!

Hogy tervezed az elkövetkező időszakot? Vannak új, megvalósítandó terveid?

Tervek mindig vannak, de én jobban szeretem a „Nagy Bumm”-érzést, amikor egy hirtelen jött ötlet mindent betölt a fejemben. Mindig ezt az élményt keresem, amikor beleszeretek egy elképzelésbe, és mindenáron véghez akarom vinni. Most van egy várakozó képem, ami „csak” abban különleges számomra, hogy sokkal nagyobb méretű lesz, mint amekkorában eddig dolgoztam. Ez egy kihívás lesz számomra, próbára teszem magam.

Pirográfia
Felrajzolás

Hol találhatnak rád az olvasók az interneten? Tervezel esetleg nyilvános megjelenést is, ahol a személyes találkozásra is mód van?

A Facebookon magyar- és nemzetközi pirográfiás csoportok tagja vagyok, de van saját oldalam is, melyet alkotótársammal, a jelenleg más területen tevékenykedő Lucille-lal osztok meg. Elérhetősége: https://www.facebook.com/firestarterpyromancer

Egy anime tartalmú Facebook oldalt is nyitottam, ami sajnos mostanában kicsit inaktív, mivel most teljesen más stílusú képeken dolgozom: https://www.facebook.com/profile.php?id=100085020202193

A TikTokon képeket és folyamatban lévő munkáimról készült videókat szoktam megosztani: @SpicyWifeyKisses felhasználónéven.

Elérhető vagyok még a Pinteresten is. Ide a kezdetektől fogva feltöltöttem a munkáimat (bár lehet, hogy néhány kimaradt): https://hu.pinterest.com/cgb0531/

Az Instagramon FireWorks by Narcisse and Lucille – Pyrography and Fire Painting néven találhatnak ránk az érdeklődők (vagy egyszerűbben @narcisselucillepyrography): https://www.instagram.com/narcisselucillepyrography. Végül, de nem utolsósorban az Etsyn: https://www.etsy.com/shop/PyroByNarcisse

Egyelőre nem terveztem önálló nyilvános megjelenést, de a lehetőségre mindig nyitott vagyok, esetleg más alkotókkal együtt szívesen bemutatnám a munkáimat.

Pirográfia
Ló
Kép
Kép
Kép
Kép
Kép
Könyvjelző
Kép
Pirogravírozás technika: Variációk egy témára 5. rész

Pirogravírozás technika: Variációk egy témára 5. rész

Pirogravírozás technika útmutató:

Variációk egy témára – 5. rész: realista stílus

A pirogravírozás technikáját megismertető sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

A leírások és a cikkek végén található videók segítségével kipróbálhatod magad különböző stílusokban, miközben észrevétlenül egyre bátrabban és magabiztosabban fogod használni a pirográf eszközödet is.

Ebben a pirográfia útmutatóban most a hagyományos faégetési technikát mutatom be, azaz a realista ábrázoláshoz szükséges tónusozást.

Ezzel elérkeztünk a cikksorozat 5. részéhez. A korábbi részekhez itt találod a linkeket.:

– Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

– A 2. részt ITT találod. 

– A 3. részt ITT olvashatod el.

– A 4. részhez IDE kattints.

ELSŐ LÉPÉS, az előkészítés

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS, a minta felrajzolása

Faégetés technika minta

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS: „fessük ki” a tulipánt

Hőfokszabályzós pákával készítettem ezt a képet. A kép elkezdése előtt érdemes egy próbafán tesztelni a különböző hőfokra állított eszközt, hogy milyen erősen színezi el a fát az éppen beállított hőfokon.

A felrajzolt mintához igazodva elkezdtem kidolgozni a képet. Érdemes a kép legsötétebb részét elkezdeni, mert ehhez tudjuk majd igazítani a további, világosabb tónusokat, fényeket.

Az árnyalatokat a pákám hegyének lapjával dolgozom ki, lassú, simító mozdulatokkal, vagy éppen picit gyorsabb, körkörös mozgással. Ez attól függ, hogy a fa adott része mikor reagál a legoptimálisabban a hőre.

Ahogy a videóban is látszik, több rétegben is megégetem a felületet, mert így lesz szép egyenletes a kívánt árnyalat. Ha túl nagy hőfokon égetném meg a fát, akkor feketén, foltosan bele-beleégetne a felületbe, ami nem igazán szép látvány a végeredmény tekintetében.

Ahol sötétebb tónust szeretnénk, ott lassan mozgassuk a pákát, ahol világosabbat, ott szinte alig hozzáérve, gyorsabb mozdulatokkal dolgozzunk. A videón mindez gyorsnak tűnik, de valójában a videón az égetési folyamat – nehogy unja halálra magát a néző… – kilencszeres gyorsításban látható.

Pirogravírozás árnyékolás

NEGYEDIK LÉPÉS: a textúra, a finom részletek kidolgozása

Pirogravírozás

Szerettem volna megjeleníteni sőt, kihangsúlyozni a képen a tulipán szirmainak finom redőit is. Ehhez a pákám hegyének az éleit használom, ott egyébként a hő kisebb területen koncentrálódik, így erősebb nyomot hagy a fán, mintha ugyanazon a hőfokon a hegy lapjával értem volna a fához.

A tónusok kialakítása közben figyeljünk, hogy ahol szeretnénk fényesebb, világosabb részt megjeleníteni, azt hagyjuk ki az égetés során, vagy csak nagyon halványan égessük meg.

Igazából a filctollal való színezéshez tudnám hasonlítani az egész folyamatot. Filctollal például ahol szeretnénk, hogy a szín erőteljesebb legyen, ott lassabban színezünk, tovább hagyjuk a toll hegyét a papíron, így arra több tinta kerül. Ahol halványabban szeretnénk a filctollal színezni, ott pedig alig érünk a papírhoz, szinte éppenhogy áthúzzuk a tollat a papír felületén. Körülbelül ilyen az égetés is.

Sziromról sziromra haladva keltjük életre a tulipánt

Részletről részletre haladva dolgozzuk ki a tulipán szirmait, szárát, levelét.

Érdemes élni a fény-árnyék megjelenítésének a lehetőségével, mert ettől fog igazán életre kelni az alkotásunk.

Ne féljünk erős, sötét tónust használni, ahol valóban sötétebb, árnyékos a terület, és ne mulasszuk el a virágunk fényesebb, világosabb részeinek kiemelését sem. Mivel a pirográfiában nem állnak különböző színek a rendelkezésünkre, így muszáj, hogy többféle, változatos árnyalatot használjunk egy-egy képen belül. Így fogjuk elérni a kellően kontrasztos és látványos megjelenést.

Faégetés, tűzgrafika, pirográfia

A végeredmény:

Pirográfia, pirogravírozás

Készült egy videó is a folyamatról:

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Faégetés technika útmutató: Variációk egy témára 4. rész

Faégetés technika útmutató: Variációk egy témára 4. rész

Faégetés technika útmutató:

Variációk egy témára – 4. rész: pontozásos stílus

Ebben a faégetés technika útmutatóban egy újabb stílust szeretnék bemutatni, amit könnyedén tudtok alkalmazni a pirográfia területén.

Ezzel elérkeztünk a cikksorozat 4. részéhez, melyben a pontozásos stílust próbáljuk ki. A korábbi részekhez itt találod a linkeket.:

– Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

– A 2. részt ITT találod. 

– A 3. részt ITT olvashatod el.

A pirográf technikát megismertető sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

A leírások és a cikkek végén található videók segítségével kipróbálhatod magad különböző stílusokban, miközben észrevétlenül egyre bátrabban és magabiztosabban fogod használni a pirográf eszközödet is.

ELSŐ LÉPÉS, az előkészítés

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS, a minta felrajzolása

Faégetés technika minta

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS: kezdődhet a pontozás

Először is vizsgáljuk meg, hogy hol szeretnénk sötétebb, hol világosabb területeket kialakítani. Ugyanis a pontokat ennek megfelelően fogjuk égetni.

Ahol sötétebb tónust szeretnénk, ott sűrűbben, ahol világos tónusra van szükségünk, ott ritkábban égetjük a pontokat a fába.

Amire figyelni érdemes:

– Viszonylag alacsony legyen a hőfok, ezt érdemes egy próbafán tesztelgetni. Nem jó, ha túl feketén éget, mert akkor nem igazán tudunk apró pöttyöket égetni, illetve „összeégnek” az egymás mellé elhelyezett pontok.

– Ne nyomjuk rá erősen a pákát a fára.

– A tónusokat próbáljuk meg valóban a pöttyök sűrűségével kialakítani.

– Világosabb terület = kevesebb pötty, egész finoman égetve. Sötétebb terület = égessük egymáshoz közelebb, akár szorosan egymás mellé a pontokat.

Faégetés technika útmutató pontozás

KEZDŐK is bátran kipróbálhatják

Faégetés pontozással

Ezzel a pontozásos technikával is nagyon egyedi, különleges hatású tűzgrafikát tudunk készíteni. Megmondom őszintén, hogy nagy méretben én nem biztos, hogy bevállalnám – ez a tulipán 10 x 15 cm-es lapra készült -, mert a szemeimet elég hamar kifárasztotta, valamint azért idő kell, mire egy nagy felületetet végigpontozunk.

De kisebb képeknél – vagy türelmes alkotóknak akár nagyobb méretű alkotásoknál is – bátran bevethető stílus.

Kezdő pirográfusoknak is jó szívvel ajánlom, nagyon-nagyon sokat segít a magabiztos eszközhasználat kialakításában.

Az én tulipánom így sikerült:

Faégetés tulipán pontozás

A folyamatról videót is készítettem feliratozott magyarázattal. Jó szórakozást!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográf technika útmutató – Variációk egy témára 3. rész

Pirográf technika útmutató – Variációk egy témára 3. rész

Pirográf technika útmutató:

Variációk egy témára – 3. rész: vázlatrajz stílus

Elérkeztünk a cikksorozat 3. részéhez, melyben egy újabb pirográf technika kerül bemutatásra.

Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

A 2. részt ITT találod. 

Ebben a pirográfia, faégetés útmutató sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS:

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Faégetés

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS:

Az első részben leírt módon (IDE kattintva találod – „harmadik lépés” bekezdésnél) megégetjük a tulipán körvonalát.

Most nem a lapját, hanem az élét használtam a hegyemnek. Én a kedvenc univerzális hegyemmel dolgoztam, de nem baj, ha nincs ilyened. Keress egy olyan hegyet a tieid között, amivel vékony vonalkákat tudsz húzni.

Ugyanis nincs más dolgunk, mint párhuzamos vonalak égetésével kialakítani a tulipánunk sötétebb részeit, tónusait.

A vázlatrajzokhoz hasonló stílust szerettem volna elérni. Így ugyanúgy próbáltam használni a pákám, ahogy a grafikus használja a ceruzát a rajzának készítése során.

Pirográf technika vázlatrajz

A vázlatrajz-stílus eléréshez az alábbi folyamatot kövesd:

Faégetés tipp

Én „firka-stílusnak” hívom amúgy, mert semmi részletesség nincs benne. A rajztechnikának azt az ányékoló technikáját használom, melynek során egymást keresztező vonalakkal érik el a sötétebb tónusokat.

Tehát egyszerűen ahol szeretném, hogy sötétebb felületet alakítsak ki, ott a már meghúzogatott vonalakat más irányból újabbakkal keresztezem egészen addig, amíg a kellő tónust el nem érem.

Fontos: A pákámat végig a legalacsonyabb hőfokon használtam, és igyekeztem nem a pákám hőjével erősebbé tenni az adott részeket. Arra törekedtem, hogy valóban az egymásra keresztezett vonalkák adják a sötétebb területeket.

És a végeredmény:

Tulipán pirográfia

Tulajdonképpen ez a tulipán egy valódi tűzgrafika. A készítés folyamatáról egy rövid videót is megnézhetsz, melyben feliratoztam a leglényegesebb tudnivalókat. Jó szórakozást! Jó alkotást!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Faégetés útmutató – Variációk egy témára 2. rész

Faégetés útmutató – Variációk egy témára 2. rész

Faégetés útmutató:

Variációk egy témára – 2. rész: főszerepben a háttér

Több részes cikksorozatot indítottam, melynek ez a 2. része.

Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

Ebben a pirográfia, faégetés útmutató sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS:

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Faégetés

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS:

Megfordítjuk a hagyományos ábrázolási módot, és nem a mintát égetjük ki… Hanem a hátteret dolgozzuk ki úgy, hogy kiemelje a felrajzolt mintát.

Ez a technika is nagyszerű azoknak az alkotóknak is, akik még nem használják kellő magabiztossággal a pákát, esetleg még nehezen megy az egyenletes tónusozás.

A hátteret többféleképpen is kitölthetjük. Próbáljuk most meg úgy, hogy simán a pákánk hegye által hagyott „nyomokkal” töltjük ki a hátteret. Kapható kifejezetten olyan hegy is egy-két páka típushoz, aminek egy gömb van a végén. Nekem nincs ilyenem, viszont imádom a pöttyökkel telerakott hátteret. Erre a Brenn Peter Junior pákám „író” hegye is tökéletes.

De nyugodtan lehet kísérletezni egyforma kis vonalkákkal is, kinek, mi tetszik.

Faégetés útmutató

MIRE FIGYELJ?

Faégetés háttér kidolgozás

1. Viszonylag magas legyen a páka hőfoka. Ezt teszteld egy próbafán előbb. A lényeg, hogy annyira legyen forró a pirográfod, hogy már koromfekete nyomot égessen a fába, DE ne égessen „túl” mély lyukat, ne süllyedjen el a páka hegye egy pillanat alatt a fába.

2. Rád van bízva, hogy a pöttyöket milyen rendszer szerint égeted. Én szép sorban szoktam haladni. Fontos, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek.

3. Légy türelmes! Próbáld meg egyenletes mozdulatokkal pöttyözni/vonalkázni stb. a felületet. A végén zavarja az összképet, ha az egyik mélyebben, jobban van a fába égetve, a másik pedig csak fele annyira.

Nincs más dolgunk, mint az egész hátteret szépen kitölteni.

A VÉGEREDMÉNY:

A háttér kitöltése után egy nagyon-nagyon picit árnyékoltam a tulipán szárán, levelén és egy hangyányit a szirmok alsó részén.

Az én „negatív” tulipánom ilyen lett:

Talán látszik a fotón is, hogy a sok apró elszenesedett pöttyön hogy csillog a fény. Szinte csillámlik. Ha lelakkozzuk a kész képet, ez a sötét csillogó háttér még intenzívebbé válik.

Sok sikert a képek alkotásához! Remélem, tudtam egy újabb ötletet és pici segítséget adni.

Pirográfia faégetés

A folyamatról készítettem egy videót is, melyben egy-két jó tanácsot feliratoztam. Nem lett túl hosszú, hiszen a monoton pöttyözés nem annyira látványos, de érdemes rászánni azt a 3 és fél percet. Ja! És talán ennél a videónál is elég jól látszik, hogy miért fontos, hogy viselj maszkot, és jól szellőztetett helyiségben alkoss!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográfia útmutató – Variációk egy témára 1. rész

Pirográfia útmutató – Variációk egy témára 1. rész

Variációk egy témára – 1. rész: egyszerű faégetés

Több részes cikksorozatot indítok Pirográfia útmutató címmel, amiben a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel „könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt fogom elkészíteni más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS: 

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigós mintát a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

Pirográfia minta

HARMADIK LÉPÉS:

Faégetés
Faégetés vonalas minta

A mintát a ceruzás vonalon haladva égetjük a fába.

Nem érdemes túl nagy hőfokon dolgozni, mert túl fogjuk égetni a rajzunkat, azaz ún. „udvara” lesz az égetett vonalnak.

Egy-két külföldi alkotónál láttam, hogy ezer fokon égetik a mintát, füstöl a fa, és ez baromira látványos a videókon, de ők utána még újra átcsiszolják a kész munkát – hogy ezeket a túlégetett részeket eltüntessék -, ami szerintem teljesen felesleges.

Ráadásul, ha túlságosan magas hőfokon égetünk egy hibás vonalat a fába, ahova amúgy egyáltalán nem szerettünk volna égetni, annak a nyomát el sem lehet tüntetni.

Sokkal egyszerűbb (szerintem), ha kiválasztjuk azt a hőfokot, amivel szépen, egyenletesen tudunk dolgozni. Az sem baj, ha többször kell áthaladnunk a vonalon.

Ha hobbi pákánk van, itt a mozdulatunk sebessége és erőssége (milyen erősen nyomjuk a felülethez a pákát) fogja meghatározni, hogy mennyire égetjük a fát.

Az olvasók közül, akik úgy érzitek, hogy még nem ismertétek ki az eszközt, és még csak most barátkoztok a pirográfiával, nyugodtan megállhatok itt a kép készítésében, de én mindenkit arra biztatok, hogy tegyen egy próbát, hiszen a  puding próbája az evés, és gyakorlat teszi a mestert.

NEGYEDIK LÉPÉS:

Kezdőként a fa egyenletes elszínezése, azaz a tónusok kialakítása egyáltalán nem könnyű feladat.

Ahhoz, hogy szép, összefüggő és nem foltos felületet tudjunk a fába égetni a páka „lapos” hegyével, már kell egy kialakult, biztos eszközhasználat. Páka típusonként más a hegy neve, formája. Pl.: hobbi pákánál, ha minden igaz ez „levél” formájú, Brenn Peternél „patkó” stb.  A lényeg, hogy a hegynek legyen lapja, amit egyenletesen mozgatva tudjuk a fát a kellő mértékben elszínezni. Ehhez sok gyakorlásra van szükség.

Most egy olyan példát hoztam, amit szerintem a kevésbé gyakorlott alkotók is meg fognak tudni csinálni. A képen láthatjátok, hogy nem az egész mintát színezem el, inkább csak amolyan „díszítésként” használom a tónusokat.

Pirográfia útmutató

A kulcs a mozdulatban van. Ezt érdemes egy próbafán gyakorolni.: A pákát először lassan, majd egy picit gyorsuló mozdulattal húzzuk el úgy, hogy közben egyre kevésbé nyomjuk a fához. Ezt a felszálló repülő mozgásához szokták hasonlítani. A cikk végén van egy videó, érdemes belekukkantani.

A pákám a kép készítése alatt ugyanarra a viszonylag magas hőfokra volt beállítva.

Én a kedvenc hegyemmel dolgoztam, de bármelyik „lapos” tónusozó heggyel meg lehet próbálni, ha szélesebb, akkor az elszínezett sávok szélesebbek lesznek. Így is, úgy is nagyon szép hatást fogunk elérni.

Az én tulipánom ilyen minimalista lett, de szemléltetésnek szerintem kiváló.:

Pirográfia egyszerűen

A kép készítéséről itt egy videó is, amiben talán sikerül bemutatnom a fent leírtakat. Némi magyarázatot is írtam hozzá, az uncsi részeket felgyorsítottam.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pete Móni tűzzel festett világa

Pete Móni tűzzel festett világa

Pete Móni, a tűzfestészet hazai képviselője

Pete Móni

Mónit azóta „ismerem”, hogy friss pákatulajdonosként tanácsot kértem az egyik közösségi oldalon egy csoportban. Nemcsak pirográf alkotásaival, de segítőkészségével, odaadó támogatásával is kitűnt a csoport tagjai közül.

Úgy hozta az élet, hogy az elmúlt években több fontos művészi – főként a pirográfiát érintő – kezdeményezés aktív résztvevőjeként volt jelen, így nekem is alkalmam nyílt együtt dolgozni vele.

Azon túl, hogy egy nagyon kedves, nyitott és segítőkész személyt ismertem meg benne, lenyűgöz, ahogy a tűzzel bánik. Igen, Móni a pirográf páka mellett nyílt lánggal is alkot. Tulajdonképpen a pirográf eszközt tekinthetjük úgy, mint egy ceruzát, amivel tűzgrafikákat készítünk. A lánggal pedig valódi, tűzzel festett művek születnek.

Ebben a riportban őt és különleges művészetét szeretném kicsit közelebbről bemutatni nektek.

A már szinte kötelező kérdés feltevésével kezdeném a beszélgetést: Hogyan találtatok egymásra a pirográfiával?

Nyolc évvel ezelőtt kreatív videókat nézegetve futottam bele  Minisa Robinson, amerikai pirográfus videóiba. Azonnal magával ragadott a látvány. Tudtam, hogy mindenképp ki szeretném próbálni ezt a technikát, és miután itthon semmit sem találtam a pirográfiával kapcsolatban, elkezdtem a külföldi videókat keresni.

Miután úgy éreztem talán sikerült megértenem mindazt, amit láttam, megrendeltem az első kis kék besütőpákámat. Emlékszem, mennyire izgatott voltam mikor megérkezett, azt sem tudtam hogyan is álljak neki. A videókat bújva apránként kezdtem el égetni, autodidakta módban, lépésről-lépésre, hegyről-hegyre próbálgatva, ismerkedve a technikával, a falapok tulajdonságaival. Az elején még döcögősen, rengeteg csalódással  égettem, de ez ezzel jár. Minden hibámból tanulva gyakoroltam tovább.

Megtanultam hamar, hogy ez a szerelem kitartást, türelmet és sok-sok gyakorlást igényel. Először csak egyszerű mintákat égettem, azokon tanultam meg, hogy melyik fejjel hogyan lehet égetni, árnyalni. Közben kitapasztaltam milyen fára lehet szebben dolgozni. Melyik fa milyen árnyalatokban ég.  Négy év kellett hozzá, hogy úgy érezzem, portrét szeretnék csinálni.

Ekkor kaptam férjemtől az első hőfokszabályzós gépemet. Teljesen más volt vele égetni, mint a sima pákáimmal. Az addig magamba szívott tudományom a pákával való égetésről tehettem a  polcra, és kezdhettem elölről a hurokkal való égetéssel. Idővel az egyszerű mintákat felváltották a bonyolultabb képek, portrék, melyek készítése alatt mindig tanultam valami újat. Ma már szinte csak lánggal festek, de most is folyamatosan tanulok.

Az utóbbi időben főként nyílt lánggal alkotsz, szó szerinti tűzfestményeket készítesz. Honnan jött az ötlet?

Legelőször az egyik pirográfus barátom, Kroboth Csabi meseszép Buddha munkájánál láttam magát a gázforrasztót. Furdalt a kíváncsiság, hogy hogyan is működik.

Sajnos nem sok mindent találtam a témával kapcsolatban, mígnem kb. három évvel ezelőtt belebotlottam Salvador Sallesbe és a munkáiba. Ámulatba ejtő könnyedséggel égetett a gáz lángjával. Akkor éreztem azt, hogy megtaláltam amit kerestem, gázzal szeretnék festeni.

Előszőr kis flambírozó pisztolyokat vettem, de hamar rájöttem, hogy nem lesznek az igaziak, mert lehetetlen velük szép árnyalatokat, átmeneteket égetni. Ezután váltottam a (Dremel) gázforrasztómra.

Nem volt felhőtlen a viszonyunk az elején, rengeteg képet elrontottam, mire megtanultam kezelni. Amilyen könnyűnek tűnik, pont annyira nehéz használni. Sokkal több türelmet kíván az embertől mint a pirográfok. Illetve a hibázási lehetőség is nagyobb.

A faégetés, a tűzgrafikák készítésének elsajátításához ma már nagyon sok segítséget találunk az interneten, videók, leírások formájában. A nyílt lánggal való grafikák készítésről ez már nem mondható el. Hogyan tanultad meg a tűzfestés mikéntjét?

Eleinte egyszerűbb árnyalásoknál próbáltam használni, kísérleteztem a láng erősséggel illetve a fától levő távolsággal. Ezenkívül a fa fajtája sem volt mindegy, mert a nyílt lánggal égetve teljesen más árnyalatokban ég a felület, mint egy pirográf esetében. Voltak is érdekes, néha bizarr munkák, melyeken jót nevettem, vagy épp sírtam. Miután itthon semmilyen segítséget nem találtam a lángfestést illetően, a saját hibáimból tanultam. Szabad időmben Salva képeit, videóit nézegetve próbáltam rájönni, hogy vajon hogy csinálja. Bevallom őszintén nem volt egyszerű, még most is van mit tanulnom, van hova fejlődnöm. De nem adom fel, ez nem az a szerelem, amit fel lehet adni.

Mi alapján választod ki a képeid témáját?

Változó. Attól is függ, milyen a hangulatom. Van-e a képen olyan, ami megfog. Teljesen mindegy, hogy szobor, portré, állat, esetleg egy virág, ha fantáziát látok benne, akkor felégetem. Amik a gyengéim, azok az árnyjátékok, a sötét hátterek. Gázzal igazi kihívás őket égetni, főleg mivel nem könnyű az egyenletes átmeneteket elérni. Nem is mindig sikerül, de ez nem baj. Ha ránézek egy képre, az agyam átkonvertálja, hogy milyen is lenne égetve… Tudom ez vicces így, de tényleg. Mint ahogyan Totyó fekete-fehérben lát…, na én meg szépiában látok.

Rejt a nyílt láng használata olyan veszélyeket, melyekre mindenféleképpen kiemelt figyelmet kell fordítani?

Igen.
Kezdésnek azt, hogy gázzal tölti az ember. A gáz nem játék, nagyon kell rá figyelni. Közben nyílt láng, meg cigaretta ugye tilos.

Azután figyelni kell, hogy pihentetve legyen használat közben, mert a folyamatos használat alatt tönkre mehet, vagy rosszabb esetben komoly balesetet is okozhat. Sajnos tapasztaltam már milyen, mikor egy zsebsárkány (flambírozó pisztoly) elszáll a kezemben.

A pillanat töredékén múlt, hogy a hangjától megijedve időben eldobtam, és nem durrant el a kezemben. Akkor megtanultam, hogy ugyanúgy ahogy pirográfból, gázosból is többet kell venni, hogy váltásban lehessen használni.

Illetve mindenképp jó szellőzés mellett szabad csak használni, mert komoly fejfájást okozhat, hiszen bármilyen kicsi is, mégiscsak gáz.

Pete Móni

Ha valaki belekóstolna a tűzfestmények készítésébe, mit tanácsolsz neki akár alapanyag, akár eszköz tekintetében?

Először is, legyen önmagával szemben türelmes. A felületet, melyre égetni szeretne, ebben az esetben tényleg tükörsimára kell csiszolni. Vagy még annál is simábbra. Legalább 6mm vastag lapra szabad égetni vele, de jobb, ha 8mm, vagy vastagabb. Sajnos a 6mm-nél vékonyabb lapok nem alkalmasak tűzfestéshez. Eldeformálódnak a hőtől. Mindenképp minőségi forrasztót érdemes venni. Az elmúlt években rengeteg olcsó kategóriás eszközt dobtak piacra, legtöbb esetben bejött az „olcsó húsnak híg a leve” mondás. Nem érdemes rajta spórolni. Egy drágább kategóriás forrasztó hosszútávon jobban megéri, mint pár havonta egy olcsó. De ez nem csak a gázforrasztókra igaz, a pirográfokra is. Fontos a fa minősége is amire dolgozni szeretne, minden esetben osztályozott lapra szabad égetni, legalább B/BB, BB/CP minőségre. Az utóbbi időben rengetegen akarnak gyors hasznot szerezni ipari hulladékfák árusításával, melyet méretre vágva kínálnak. Legfőképp kezdő pirográfusoknak. Csak ezeknek sem a ragasztása, sem a minősége nem alkalmas arra, hogy égetve legyen. Ha lehetőség van rá, inkább lapszabászatban vagy falapok értékesítésével is foglalkozó üzletekben, eladóknál vásároljanak alapanyagot.

Szomód „Arany kezű” díjas alkotója vagy és alkotásaid kiállításon is szerepeltek már. Hogyan tud ma egy művész kitörni az ismeretlenségből?

Nehezen. Főleg a mai gépies világban. Ha a művészi pirográfiát nézem, akkor úgy gondolom, nehezebb amatőr művészként egy olyan technikával, amit itthon nem nagyon ismernek. Amikor kiállítóhelyet kerestem, volt, ahol azt se tudták miről beszélek, és lehetőség helyett tudatlan elutasítást kaptam. Bevallom, nagyon rosszul esett. Mert attól, hogy nincs végzettségem meg „papírom” arról, amit csinálok, még lehet értékes a közönségnek.

De szerencsésnek mondhatom magam, hisz több helyen volt már lehetőségem megmutatni a munkáimat. Több internetes felületen, kiállításokon itt Szomódon, illetve 2019-ben Tatán az első önálló kiállításomon. Tavaly pedig még nyomtatott formában is, a Magyar Asztalos szaklapban, amiért nagyon hálás vagyok. A nem művészi pirográfiát tekintve talán kicsit jobb a helyzet, mivel dekorációs jellegével bátran megállja a helyét bármelyik vásárban. Az elmúlt években nagyon sok pirográfus választotta ezt az utat, innen is kívánok nekik sok megrendelőt és kitartást az akadályok leküzdéséhez. Magam részéről maradok művészlélek, aki a saját örömére alkot.

Az elmúlt időszakban azonban keveset hallhattunk rólad. Szándékos vagy kényszerű a háttérbe vonulás?

Ez is, az is.
Munka és család mellett az utóbbi időben kevesebb időm van égetni. A másik oka lelki. Tavaly év végén elvesztettem szeretett Apukámat, aki nagyon sokat jelentett nekem. A halála után hónapokig nem tudtam leülni égetni. Hálával tartozom a családomnak, legfőképp a férjemnek, aki a legnagyobb támaszom, a barátaimnak és nem utolsó sorban az imádnivaló munkatársaimnak meg a világ legjobb főnökének, hogy segítettek, és segítenek ezen a nehéz időszakon túl lenni. Tudom, hogy Apukám is azt szeretné, ha folytatnám. Velem van idebent legbelül, és támogat lelkileg, ahogyan azt életében tette.

Milyen jövőbeni terveid vannak a művészetedre vonatkozóan?

Elsősorban fejlődni tovább. Ha idén már nem is, de jövőre szeretnék egy újabb kiállítást. Jelenleg kísérletezem, szeretném ötvözni a tűzfestést más technikákkal, anyagok használatával (pl csipke), de ez még egyelőre titok.

Ezenkívül két régi vágyam van, az egyik egy közös nagy kiállítás azokkal a pirográf művész társakkal, akiket szeretek, és tisztelek. A másik pedig egy pirográf alkotótábor lelkes pirográfusoknak, amely már létrejött volna, ha nem szól közbe a járványhelyzet. Aztán ha egyszer valami csoda folytán lehetőségem adódna, nyitnék egy galériát. Mely technikától függetlenül, amatőr művészeknek biztosítana  lehetőséget a bemutatkozásra.

Al Pacino

Búcsúzóul szeretnélek megkérni, hogy oszd meg velünk, számodra mit jelent a pirográfia.

Számomra szerelem.

Az a pár óra, amit égetéssel tölthetek, megnyugvást ad a lelkemnek. Olyankor kikapcsolok. Csak én vagyok meg a kis forrasztóm és a fa, aminek imádom az illatát. Szeretem, ahogy pár grafit vonal mögül apránként életre kel, amit fejben megálmodtam. S mialatt életre kel, kiszakadhatok a hétköznapok mókuskerekéből, elszállnak a gondolatok és minden, ami bánt.

Néhány gondolat…
A pirográfia és a tűzfestés kitartást, türelmet és sok gyakorlást kíván. Ezt a csodálatos technikát nem lehet pár nap alatt megtanulni, elsajátítani. Ha valaki nem érez magában kellő kitartást, csalódni fog. Sokszor látom mikor pár égetés után valaki portrét akar égetni, és nem érti, miért nem sikerül.  A fejlődésre időt kell hagyni, nem lehet siettetni. Az elmúlt években nagyon sok embert volt szerencsém megismerni. Voltak, akik hamar ráéreztek, és hihetetlen tempóban fejlődtek. Voltak, akik kevésbé, és vagy feladták, vagy kitartóan égetnek azóta is a maguk kis tempójában.  Nem vagyunk egyformák, ezáltal nem várhatjuk el magunktól, hogy mi is olyan tempóban fejlődjünk, mint mások. Nekem is van még hova fejlődni, van még mit tanulni. Fényévekre vagyok azoktól a művészektől, akikre felnézek. De ezért jók a példaképek, akik ösztönzik az embert, hogy meg lehet tanulni…, csak akarni kell. Alázattal és türelemmel..

Képek forrása: Pete Móni

Pete Móni munkáit itt tudjátok megtekinteni: facebook

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográfia papíron

Pirográfia papíron

Pirográfia papíron

Hogyan készül a papírra égetett kép?

A pirográf technikát a nagy többség faégetés néven ismeri, azonban ennél sokkal-sokkal széleskörűbb területen alkalmazható.

Alapvetően kísérletezős típus vagyok, nincs ez másként a pirográfiában sem. Így csak idő kérdése volt, hogy kipróbáljak más felületeket is, jelen esetben a papírt. Most sokan biztosan felvonják a szemöldöküket, hogy „Ugyan már, hogyan lehetne egy forró fémheggyel képet rajzolni, égetni egy papírlapra!” – pedig lehet.

Ebben a cikkben minden szükséges tudnivalót megtaláltok a papír-pirográfia elkészítéséről.

Milyen papírra lesz szükséged?

A legmegfelelőbb számunkra az akvarell papír. (Szóba jöhet még a művészkarton, de az akvarell mindenképpen kedvezőbb. Más papírral, mint pl. nyomtatópapír, újságpapír stb. a saját egészségünk érdekében se próbálkozzunk.) Az akvarell papírnak több fajtája van, sokféle szempont szerint osztályozzák.

Ezek a következők:

  • A papír felülete: Megkülönböztetünk hidegen (cold-press) vagy melegen préselt (hot-press) papírt. A különbség köztük az, hogy a hidegen préselt akvarell papír texturált felületű, míg a melegen préselt változat felülete sima. Pirográfiához hidegen préselt, tehát texturált felületű akvarell papírt válasszunk.
  • A papír vastagsága: A vastagságát gramm/m2-ben mérik. Minél magasabb ez a szám, annál vastagabb papírról beszélünk. Számunkra az a jó, ha minél vastagabb a papírunk, ezzel kerüljük el a papír sérülésének lehetőségét az égetés során. Minimum 300 grammos papírt válasszunk (akvarell papírnál 140 – 1200 g/m2 közötti vastagságokkal találkozhatunk).
  • Ha festenénk, más szempontok is fontosak lennének pl. savmentesség (a savmentes papír az idő előrehaladtával sem sárgul meg) és az összetétel. Ehhez a pirográfiához én savmentes, 25%-os pamuttartalmú papírt választottam.
Pirográfia akvarell papír

Csapjunk a lovak közé – első lépések a papírra égetésben: Rajzoljunk

Papír pirográfia minta

Az én akvarell papírom A4 méretű, hidegen préselt – tehát texturált felületű -, 300 grammos, savmentes és 25%-os pamuttartalommal bír.

Első lépésként ceruzával felrajzoltam az égetni kívánt mintát. Mivel számomra ez volt a legelső próbálkozás, ezért egy egyszerűbb témát választottam. (Egész jól sikerült az első próba, úgyhogy legközelebb egy igazán komoly pirográfia készül majd akvarell papírra az asztalomon.)

A megfelelő hőfok – kötelező próba

Szinte az egész folyamat során a legalacsonyabb hőfokon dolgoztam. Mindenféleképpen a legalacsonyabb hőfokot célozzuk meg, és legelőször egy külön papírdarabon próbáljuk ki, hogy hogyan viselkedik a pákánk alatt a papír.

Ezen a próbalapon – ami egy ugyanolyan akvarell papír legyen, mint amire dolgozni fogunk – nyugodtan kísérletezzünk, ugyanúgy, mint amikor a fával ismerkedtünk. Mi történik, ha lassan elhúzom a papíron a hegyet, milyen nyomot hagy a páka éle a papíron, mennyire „nyomjam” rá a papírra a pákát, mi történik, ha tovább hagyom egy helyen stb.

Ezt muszáj EGYÉNILEG! kitapasztalni, mielőtt élesben égetjük a papírra a képet.

Pirográfia papíron hőfok

Vigyázz, kész, tűz – Mire figyelj az égetés során?

Pirográfia papíron, mire figyelj
  1. A kép égetése során elég hamar tapasztaltam, hogy a hő hatására a papír hullámosodni kezdett, ezért papír ragasztószalaggal az asztalhoz/munkafelülethez ragasztottam a papír széleit.
  2. A sötétebb részeknél nyilván jobban megégetjük a papírt, eléggé felforrósodik, így én – mivel a munkaasztalom lapját nem szerettem volna égésnyomokkal dekorálni – egy vékonyabb falapot tettem a papírlapom alá.
  3. Érdemes a kezünk alá legalább egy másik papírlapot tenni, máskülönben össze-vissza fogjuk kenni.

Kijavítható a papíron az égetés? – pici, de lényeges trükk

Míg a fánál árnyalatnyit vissza tudunk csiszolni úgy, hogy a fa felületét nem sértjük meg, addig a papírnál nincs ilyen lehetőségünk.

DE! A cikk végén található videókban, illetve ezen a képen is láthatjátok, hogy én hogyan „javítottam” az égetés során. Mivel a papírom elég vastag volt és texturált, ezért ahol több korom került a papírra, mint szerettem volna, ott a páka hegyével nagyon-nagyon-nagyon finoman végighúzva azt a felületen, vissza tudtam szedni egy-két árnyalatot. Hangsúlyozom! Nagyon óvatosan, hiszen könnyen kiszakíthatjuk a papírt.

Pirográfia papíron hogyan javítsuk ki

+ 1 észrevétel: szép erezetet, textúrát tudtam a szirmoknak kialakítani azzal, hogy a páka hegyével óvatosan megkarcoltam a papírt.

+ még 1 tipp: a pákát egy hangyányit a papírhoz nyomva nagyon szépen ki tudtam alakítani a szirom felüleletének redőit.

A  kép papírra égetése sem egy gyors folyamat

Lassan, nagyon lassan haladtam. Nekem úgy tűnt, hogy a semmivel sem gyorsabb papírra égetni, mint fára.

De a fentieket követve egyszer csak elkészül a képünk… Az én első papír pirográfiám ilyen lett:

Papírra égetés folyamata
Pirográfia papíron, tűzgrafika, égetett kép

Az égetés végeztével radírozzuk le a ceruzanyomokat, és óvatosan húzzuk le a papír ragasztószalagot. Vigyázzunk, mert felszakíthatjuk a ragasztószalaggal a papírt, ezért inkább egy picit távolról hajszárítózzuk meg a ragasztószalagot, és úgy húzzuk le.

A kész művet tetszés szerint keretezhetjük. Ha valakinek van otthon fixatív spray, lakkspray, stb., kezelheti vele a felületet. Én csak üvegezett keretbe tettem.

Két videót is találtok ennek a képnek a készítéséről. Az első egy rövidebb verzió, a másik pedig egy hosszabb, a teljes folyamatot bemutató timelapse a mazochistáknak.

Ez is édekelhet: Pirográfia Alapok

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Tóth Tamás „Totyó”

Tóth Tamás „Totyó”

TÓTH TAMÁS

Pirográfus művész

Amikor megvettem az első hobbipákámat, ahogy mindenki, úgy jómagam is – tanár híján – a világhálón igyekeztem megtanulni a tűzgrafika fortélyait. Emlékszem, mennyire örültem, mikor rátaláltam a közösségi médiában egy magyar pirográfiai csoportra. Itt találkoztam először hazai hiperrealista fába égetett képekkel, köztük az ő alkotásaival is.

Ezer ismeretlen kép közül is meg tudtam mondani, hogy melyiket készítette az általam és sokak által csodált alkotó. Mára már alig akad hazánkban pirográfus körökben olyan, aki ne ismerné Magyarországon és nemzetközileg is a legkiválóbb művészek között számon tartott „Totyó” páratlan alkotásait.

A képeit már ismeritek. Ebben az interjúban pedig igyekszem egy kicsit magát a művészt, Tóth Tamást is bemutatni nektek.

Határon túlról – határok nélkül

Tóth Tamás

Közösségi adatlapod szerint Bácskossuthfalván születtél, jelenleg Budapesten élsz. Hol telt a gyermekkorod, és miként kerültél a fővárosba?

  Egész pontosan Szabadkán születtem, az akkori Jugoszláviában 1976-ban, de Bácskossuthfalván nőttem fel. Egész gyerekkoromat ott töltöttem, ami mondhatni, hogy gondtalanul telt egészen a ’90-es évek elejéig. Ugyanis akkor kezdődött a délszláv háború, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 25 éves koromban Budapestre költözzek.

Miután befejeztem a középiskolát, addigra Jugoszlávia a régi formájában már nem létezett. Szerbia pedig ekkor már túl volt néhány embargón, hiperinfláción és minden olyan egyéb ezzel járó problémán, ami megkeserítette a lakosság életét. A munkahelyek vagy csődbe mentek, vagy nagy részüket privatizálták. Munkalehetőség nem túl sok akadt, de ami volt is, az pedig nagyon keveset fizetett. Ez azt eredményezte, hogy egyik munkahely váltotta a másikat.

Majd 1999-ben elkezdődött Szerbia NATO bombázása. Ekkor ismét katonai kényszerbesorozások következtek. Ennek következtében én is újra “élvezhettem” a hadsereg “vendégszeretetét”, amíg a bombázások tartottak.

Ekkor már közel 10 éve tartott a háborús helyzet kisebb megszakításokkal. Ezért úgy döntöttem, hogy ha alkalom adódik, akkor inkább szerencsét próbálok valahol külföldön. Végül 2001-ben egy barátom közbenjárásával sikerült munkát találnom Budapesten, és akkor költöztem ide.

Biztosra veszem, hogy már egész kiskorod óta rajzolsz. Veled született tehetséged a hiperrealista alkotások terén mikor mutatkozott meg először?

Igen, már óvodás koromban is rajzolgattam. A kézügyességemet édesanyámtól örököltem. Ő nagyon sokoldalú és kreatív a képzőművészet és a kézművesség terén.

Voltak különböző rajzpályázatok óvodában, iskolában, amelyekre be lehetett nevezni az adott témával kapcsolatos rajzokat. Itt többnyire könyvjutalmakkal, oklevelekkel díjazták a munkáimat. Akkor még leginkább valamilyen színes technikával készült rajzok voltak az elvárások az ilyen pályázatokon, de én mindig is inkább grafittal szerettem alkotni. A színek nem igazán vonzottak. Ahogy mondani szoktam én szürke-feketében látom a világot.

Alsó tagozatban kezdtem próbálkozni a portrérajzolással. Például valamilyen unalmas tanórán a szomszéd padban ülő osztálytársról vagy kedvenc zenekaraim tagjairól készítettem portrékat. Vagy ha megtetszett egy kedvenc zenekar lemezborítója, azt megörökítettem, de mindig az összetettebb, aprólékosabb ábrák vonzottak. Azokban volt a legtöbb kihívás.

A hiperrealista ábrázolás már a pirográfiában teljesedett ki igazán.

Iron Maiden pirográfia
Tóth Tamás pirográfia
Miniatűr pirográfia Tóth Tamás
Miniatűr pirográfia Tóth Tamás

Hogyan találkoztál a pirográfiával? Mi volt az első eszközöd, tapasztalatod, alkotásod? Fokozatosan ismerkedtél meg a pirográffal esetleg egyszerűbb mintákon keresztül, vagy rögtön portrékkal kezdted?

A pirográfiával teljesen véletlenül ismerkedtem meg. Nem is tudtam, hogy létezik ilyen műfaj vagy technika. Még 2010-ben a párom vásárolt egy egyszerűbb, fix hőfokon működő pirográf pákát, azzal a céllal, hogy majd fából készült karácsonyi díszeket fog dekorálni, de az első próbálkozások után gyorsan feladta, mondván, hogy neki ez nem megy.

Ekkor gondoltam, megpróbálkozom vele én is. Végül is nem lehet bonyolultabb, mint rajzolni. Akkor rájöttem, hogy kissé mégis összetettebb, főleg azzal a készülékkel, amelynek a hőfoka nem szabályozható, de ennek ellenére megtetszett a dolog, és elkezdtem vele kísérletezgetni. A párom látta, hogy tetszik ez a dolog, és szülésnapomra a baráti társasággal megleptek egy Brenn Peter Junior hőfokszabályzós géppel, és azzal kezdődött minden.
Ott már lehetett kísérletezni, mivel adott volt hozzá több cserélhető égető hurok, és a hőfokkal is tudtam játszadozni, ezzel pedig különböző árnyalatokat elérni.

Kezdetben csak próbaképp valamilyen silányabb minőségű rétegelt lemezre próbáltam viszonylag egyszerűbb mintákat elkészíteni. Utána, mikor már kezdtem megszokni a beállításokat, kellékeket, akkor kezdtem belevágni a portrékészítésbe. Először csak önarckép vagy családtagokról készült portrék születtek.

Tóth Tamás pirográfia
Tóth Tamás pirográf portré

A pirográfia egy autodidakta műfaj. Volt-e/Van-e példaképed, aki segítséget jelentett számodra a tanulási folyamatban?

Igen, ahogy a kérdésedben is írtad, ez egy autodidakta műfaj. Legalábbis 12 évvel ezelőtt, főleg itt, még inkább annak számított. Ugyanis nem volt semmilyen szakirodalom, folyóirat magyar nyelven. Ellenben külföldön, de leginkább Amerikában és Kanadában már akkor is komoly szaklapok, könyvek foglalkoztak ezzel a műfajjal.

Viszont azok számomra nem voltak elérhetőek, de akkoriban az interneten keresgélve ráakadtam olyan művészek munkáira, mint Dino Muradian, akinek a hiperrealista portréi láttán csak ámultam, hogy hogyan is képes ilyesmit alkotni ezzel a technikával. Így ő lett az első számú példaképem.

De nagyon tetszettek még Julie Bender realisztikus állat portréi. Vagy Jean Bouick szintén realisztikus ábrázolásai, amelyekről videókat is készített a munkafolyamat közben, melyeket az interneten nézegetve próbáltam ellesni a különböző technikákat.

Meg kell, hogy említsem még egy újabb nagy kedvencemet, ő pedig Ruth Baker, aki szintén hiperrealisztikus portrék terén kimagaslóan jó képeket készít.

A hiperrealista alkotásaidhoz rengeteg idő, maximális önfegyelem és végtelen türelem szükséges. Mikor jöttél rá, hogy minden adottságod megvan az élethű portrék készítéséhez? Melyik az a pirográfiád – ha van olyan -, amelyiknél úgy érezted, hogy megtaláltad önmagad ebben a technikában?

Igen, mondhatni, hogy ez egy türelemjáték. Csakis kellő mennyiségű idő ráfordításával lehet fotórealisztikus képeket kivitelezni. Ezért is szoktam hosszabb határidővel vállalni megrendeléseket, ugyanis kapkodva nem lehet tökéletest megközelítő ábrázolást elérni. De szerintem ez bármelyik másik műfajra vonatkozóan is igaz.

El kellett telnie néhány évnek, talán 3-4 évnek is mire kezdtem azt tapasztalni, hogy kezdik elérni a számomra kívánt hatást a munkáim. De ehhez nagyon sok gyakorlás, anyagismeret szükségeltetett. Gondolok itt a fa, mint alapanyag ismeretére, hogy milyen fára mit és hogyan lehet. Milyen csiszoló papírral, és mennyire kell előkészíteni. És nem mellékesen a pirográf eszköz ismeretére. Milyen hőfokon, melyik fejjel, milyen tónusokat lehet elérni, stb.

Pirográfia - Caravaggio nyomán
Tűzgrafika Tóth Tamás

Ezután kezdtem el próbálkozni híres festők festményeinek a pirográf replikáival. Talán Caravaggio Emmausi vacsorája volt az, amelyiknél úgy éreztem, hogy ez az a stílus, ami hozzám közel áll.

Megvoltak benne a fény-árnyék arányok, többféle textúra, több szereplő, többféle arctípus. Vagy hasonló és nagy kedvencem még William-Adolphe Bouguereau Angyalok éneke című alkotása, amiben szintén kellő kihívást éreztem. De Carl Heinrich Bloch Consolator című művét is ide sorolnám.

Tóth Tamás faégetés

Dumitru Dino Muradian a vele készült interjú során külön megemlített téged, mint művészt, akit nagyra becsül, és akinek munkáit az egyik legjobbaknak tartja a világon. Hogyan kerültetek kapcsolatba?

Dino Muradiannak ezúton is köszönöm az elismerést. Nagyon megtisztelő számomra, hogy egy olyan művész, aki világhírű ezen a téren, akit a szakmában a legnagyobb példaképemnek tekintek, méltatja a munkáimat.

Mikor elkezdtem a pirográfiával foglalkozni, és az ő munkáit tanulmányoztam, akkor még nem is gondoltam rá, hogy egyszer majd  alkalmam lesz beszélni is vele, ha még csak telefonon is. Arra pedig végképp nem, hogy majd egyszer ő fogja dicsérni az én munkáimat.

Erre még 2017-ben került sor, amikor jött egy messenger üzenet tőle, csatolva két páros portré (szerk.: az itt látható két pirográfia volt, ami felkeltette Dino érdeklődését), amelyeket nem sokkal előtte készítettem, és az volt a kérdés, hogy milyen eszközzel és, hogy 100% szabadkézi, esetleg vegyes technikával készítettem azokat a képeket?

Írtam, hogy igen 100% kézi és, hogy milyen géppel stb. A reakciója az volt, hogy ne haragudjak, hogy hitetlenkedik, de túl jók ahhoz, hogy így legyen, ezért küldjek neki közeli fotókat is a képekről. Miután sikerült meggyőznöm, elkérte a telefonszámomat, és néhány perc múlva már a világ leghíresebb pirográf művészével beszélgettem.

Egy nagyon kedves, szerény és barátságos embert ismerhettem meg a személyében. Nagyon közvetlen volt, szakmai kérdésekben segítőkész. Nem mellékesen a mai napig is meglepően jól beszél magyarul. Többek között arról is mesélt, hogy Romániában született, de egyik nagyszülője magyar volt; mikor és hogyan került külföldre stb. Azóta ha ritkábban is, de néha váltunk pár üzenetet.

Tóth Tamás pirográf portré
Tóth Tamás faégetés portré

Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményét készítetted el pirográfiaként. Miért erre a képre esett a választásod? Mennyi időn keresztül készült? Van-e tervben hasonló alkotás?

Tóth Tamás Hongfoglalás pirográfia

Mondhatni, hogy számomra Munkácsy Mihály az első számú magyar festőművész. A Honfoglalás című festményét gyerekkoromban láttam először egy, a Parlamentben tett látogatás alkalmával. Lenyűgözött, hogy ekkora méretben hogyan tudta ilyen részletességgel és méretarányosan megfesteni a rajta lévő emberek sokaságát.

Majd kb. 30 év elteltével arra gondoltam, hogy fába égetem a festmény  méretarányosan kicsinyített változatát. 40×120 cm méretű nyír rétegelt lemezre esett a választásom, hogy a későbbiekben be is tudjam majd kereteztetni. Már a kezdeteknél szembesültem vele, hogy nagy fába vágtam a fejszémet, ugyanis csak az átrajzolása több mint 3 órába tellett. A megszokott, addig kisebb méretű képeimhez képest ez nem is bizonyult olyan nagynak, ugyanis a rajta lévő emberek sokasága miatt néhány emberi arc kisebb volt, mint egy 5 forintos érme.

Elég nagy kihívást jelentett ilyen kis méretben visszaadni az emberi arcok élethű vonásait, de a végére csak sikerült. A kép nem folyamatosan készült, ugyanis egyéb elfoglaltságok vagy más jellegű megrendelések miatt sokszor háttérbe szorult. Ezért néha hónapok teltek el mire ismét tudtam dolgozni rajta. Végül kb. 250 munkaórát vett igénybe az elkészítése.

Ami még a leendő terveim között szerepel, az szintén Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája, valamint Benczúr Gyula Budavár visszavétele című alkotásának az elkészítése.

Tetoválóként dolgozol jelenleg egy neves budapesti szalonban. Mikor és hogyan kerültél a tetoválók világába? Látsz-e a két műfaj között párhuzamot?

A tetoválás vagy inkább a tetoválások iránti vonzalom a tinédzser koromra nyúlik vissza. A 80-as évek végén szépen kivitelezett, igényesebb tetoválásokat csak külföldi zenei magazinokban láthattunk híres nyugati zenekarok tagjain. Ezért sokszor azt gondoltuk a barátaimmal, hogy ez tuti nem igazi, biztos csak matrica.

Később a 90-es években, mikor elterjedtek a műholdas tv csatornák, és külön tetoválókról szóló műsorokat is sugároztak, akkor nagyon beszippantott ez a dolog. Viszont úgy hozta a sors, hogy személyesen csak majdnem 20 év elteltével ismerkedhettem meg közelebbről ezzel a műfajjal.

Egy ismerősöm látva a munkáimat rákérdezett, hogy miért nem tetoválok? Mondtam, hogy azért, mert anélkül nem szeretnék belevágni, hogy valaki meg ne mutatná előtte az alapokat. Ekkor elvitt egy ismerőséhez, Burony Bélához, aki már régi motorosnak számított a szakmában, és nála kezdtem el gyakorolgatni. De a fő állásom és egyéb elfoglaltságok miatt a későbbiekben nem igazán tudtam összeegyeztetni a kettőt, ezért egy időre parkolópályára jutott a dolog.

Majd néhány év elteltével megérett bennem az elhatározás, hogy saját tetoválást készíttessek. Sokáig keresgéltem, hogy ki az a tetoválóművész, aki a realisztikus tetoválások kivitelezése terén számomra a legmegfelelőbb lenne. Így esett a választásom Bélteczky Zsófiára, aki azóta számos tetoválásomat készítette el. Alkalmanként a tetoválások készülte közben szóba került, hogy én pirográfiával foglalkozom, és hogy szintén realisztikus stílusban dolgozom, stb. És miután Zsófi látta a munkáimat, egy alkalommal megkérdezte, hogy lenne-e kedvem tetoválóként csatlakozni hozzájuk. Egy percet sem gondolkodtam rajta. Egyértelműen igen volt a válasz.

Így most már 3 éve tetoválóként tevékenykedem. Megtiszteltetés számomra, hogy a The Tattoo Shop tagja (Totyó tetoválós instagram oldala: https://www.instagram.com/totyotattoo) lehetek, és olyanoktól tanulhatok, akik magas szinten művelik ezt a műfajt, mint pl. Bélteczky Zsófia (https://www.instagram.com/sofsmade) és Kondrát Kristóf (https://www.instagram.com/kristof_kondrat_tattoos). Ezúton is hálás köszönet nekik!

A két műfaj között mindenképp van párhuzam. Mindkettőhöz szükséges a kellő kézügyesség, rajztudás és nem mellékesen kellő alázat és türelem. Nyilván két külön műfajról beszélünk, mert ugye amíg a pirográfiában egy merev, sík felületre dolgozunk, addig a tetoválásban egy rugalmas, esetenként domború, homorú a bőrfelület, amire alkotni kell. De az eszközhasználat hasonló mindkét esetben.

Mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy Totyó hogyan készíti a képeit. Van olyan praktikád, tanácsod (Pl.: eszköz, alapanyag, rajzkészség stb.) – a varázspálcán kívül -, amit megosztanál az olvasókkal?

Ez a kérdés elég sokakban és sokszor felmerült az elmúlt évek során, és a szkeptikusok meg is kérdőjelezik azt, hogy valóban kézzel készülnek-e a képeim. Voltak, akiket a munka közben készített fázisfotók sem győztek meg. Ők munkafolyamat videókat követeltek! De mivel nem vagyok egy technikai zseni, és nincs is túl sok affinitásom az ilyen video felvétel-vágás-szerkesztéses dolgokhoz, így csak néhány rövidebb felvételt készítettem alkalmanként. De erre azt szoktam mondani, hogy Leonardo Da Vinci sem készített se fázis fotót, se videót a Mona Lisa festése közben, nyilván mert akkor még nem lehetett, de attól még elhisszük, hogy kézzel készült és nem lézerrel.

Pirográf kép
Al Pacino portré pirográfia

Igazából nincs semmilyen különös praktika, trükk vagy hasonló abban, ahogyan a képeket készítem. Alapanyagként igyekszem nagyon világos tónusú pl.: hárs, juhar vagy nyírfát választani. Azt megcsiszolom a maximális, már szinte tükörsima felületűre, majd grafitpapírral átviszem az ábra főbb meghatározó vonalait. Azért grafitpapírral, mert azt könnyebb esetenként radírozni, mint az indigót, és azért csak a fő, irányadó vonalakat, mert ha minden apróságot átrajzolnék, akkor elvesznék a részletekben.

Utána a többi már csak a kézügyességen és az eszközhasználaton múlik. Szép és nagyon aprólékos munkákhoz mindenképp egy jobb minőségű hőfokszabályozható készüléket javaslok. Onnantól kezdve pedig mindenkinek saját magának kell kitapasztalnia, hogy mit és milyen eszközzel, milyen hőfokon lehet kellően szépen kivitelezni.

Jack Nicholson pirográfia
Fába égetett portré

Hogyan látod a mostani pirográfus „generációt”, a pirográfia magyarországi helyzetét, megítélését?

Ha visszagondolok, amikor én kezdtem még 2010 környékén ezzel foglalkozni, akkor nagyon kevesen voltunk itt az országban, akik gyakoroltuk a pirográfiát. És hazai viszonylatban mondhatom, hogy még kevesebben, akik már akkor magasabb szinten művelték volna.

Az utóbbi néhány évben vált közismertebbé, vagy közkedveltebbé ez a dolog. A közösségi oldalakon azóta több ilyen jellegű hazai csoport is létesült, amelyeknél esetenként a tagok létszáma ezer felett is van. Azonban ha reálisan nézzük, és azt vesszük figyelembe, hogy ezek közül hányan vannak, akik magas, úgymond már művészi szinten művelik a pirográfiát, akkor országos viszonylatban azok száma kb. csak egy tucatra tehető véleményem szerint.

Viszont úgy gondolom, hogy a mai világban elérhető, erre a célra gyártott és mindig korszerűbb technikai felszerelésekkel nőni fog ez a létszám. Főleg ha valaki komolyan szeretne ezzel foglalkozni, és megvan benne a kellő tudás, kitartás, türelem és alázat a pirográfia iránt.  Akkor a határ a csillagos ég!

Pirográfia

Totyó Facebook elérhetősége: https://www.facebook.com/totyopyrography 

Az Instagram oldalát itt éritek el: https://www.instagram.com/totyo_pyrography

Pirográfia

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Dumitru Dino Muradian

Dumitru Dino Muradian

DUMITRU DINO MURADIAN

A művészi pirográfia ikonikus alakja

Annak idején, amikor a tűzgrafikával ismerkedtem, rengeteg interneten fellelhető fotót, videót, írást tanulmányoztam. A böngészés során egyszer csak, bumm, olyan fába égetett képet dobott fel nekem a kereső oldal „pyrography” címszó alatt, amilyenhez foghatót még sosem láttam.

Teljesen le voltam nyűgözve. Úgy nézett ki, mint egy hiperrealista festmény. Az egész kép gyönyörű, mély és intenzív tónusokból volt felépítve, és elképesztően részletgazdag volt.

Mindezt olyan finom kidolgozással megalkotva, amin minden alkalommal elámulok. A képek alkotója nem más volt, mint Dumitru Dino Muradian, aki a faégetést szépművészeti szintre emelte.

A Pirográfia Mindenkinek oldal ötletének megszületésekor már eldöntött tény volt számomra, hogy megismertessem őt a magyar olvasókkal. Nemrégiben sikerült egy mindkettőnk számára megfelelő időpontot találni, és az internet segítségével létrejött beszélgetés során bepillantást nyerhettem a művész úr nem mindennapi életébe és munkásságába. Bár a „művész” kifejezést nem kedveli, elmondása szerint a rengeteg gyakorlásnak köszönheti tudását.

Pilótafülkéből a földi paradicsomba: pilótából pirográfus 

Dumitru Dino Muradian Romániában született 1953-ban. Édesanyja román, édesapja magyar származású. Tőle és szamosújvári nagyszüleitől tanulta meg a magyar nyelvet, melyet mai napig meglepően jól beszél.

Kereskedelmi repülőgép pilótaként dolgozott szülőhazájában egészen 1983-ig. Jelenleg a varázslatos Hawaiin él, és alkot, ahol az ottani összetartó magyar közösséggel ápol nagyon szoros kapcsolatot. Időnként meglátogatja Esztergomban élő rokonait is. 

Hogyan jutott Romániából Hawaiira? Miért fontosak számára a magyarok? Miként alkotja összetéveszthetetlenül egyedülálló pirográfiáit? Mindez a következő interjúból kiderül, ahogy az is, hogy vélekedik a magyar pirográf művészekről.

Kutya pirográfia
Pirográfia nyárfalemezen
Pirográfia rétegelt nyárfán
Pirográfia szépművészet
Faégetés Muradian
Dumitru Dino Muradian

Mindig eláll a lélegzetem a Hawaiin készített fotóit látva. Irigylésre méltó hely, sokan csak álmodoznak arról, hogy ezen a paradicsomi helyen éljenek. Hogyan jutott ilyen messzire szülőföldjétől?

   Kereskedelmi pilótaként dolgoztam Romániában. Bár 1983-ra már utasszállító repülőgépek vezetésére is megszereztem a képesítést, augusztusban elhagytam az országot – Magyarországon átrepülve jutottam el Bécs mellé.  Egy ideig egy osztrák menekülttáborban tartózkodtam más politikai menekültekkel együtt, de még időben – mielőtt a román hatóságok megtaláltak volna -, 1984-ben politikai menedékjoggal az Egyesült Államokba emigráltam. Itt műszaki rajzolóként dolgoztam egy mérnöki irodában. Romániában távollétemben 25 év börtönre ítéltek. Az 1989-es romániai forradalom után évekkel később térhettem csak vissza turistaként.

1990-ben költöztem Hawaiira, Kauai-szigetre (szerk.: Vulkáni eredetű sziget, Hawaii-szigetek nyolc nagy szigetének egyike, „Hawaii kertje”.), de a hurrikán pusztítása után 1993-ban visszaköltöztem Seattle-be, majd 1998-ban Kaliforniába. 2010-2018 között Kanadában, Torontóban éltem, végül 2018-ban költöztem Honoluluba.

Nem mindennapi történet, ahogy az sem, hogy miként vált nemzetközileg elismert pirográfus művésszé. Mikor jött rá, hogy páratlan tehetsége van a pirográfiához, és mióta foglalkozik vele?

A pirográfia mindig is a hobbim volt, még a nagyszüleimtől tanultam a 60-as években. Úgyhogy már több mint 60 éve készítek pirográfiákat. Kauai szigetére költözésemig hobbiként űztem, de egy művészeti galérián keresztül elkezdtem értékesíteni alkotásaimat.

Meg kell említenem, hogy 1986 környékére már nem igazán voltam megelégedve az eszközeimmel, így saját pirográfokat készítettem magamnak. Ezzel nemcsak az eszközeimet cseréltem le, hanem az égetési technikám is megváltozott.

Abban a pillanatban minden más lett, és olyan visszajelzéseket kezdtem el kapni az emberektől, különösen a művészeti galériáktól, hogy „Túl jó ahhoz, hogy igaz legyen”. Kevés ember ismeri a pirográfiát komoly művészeti alkotásként. Inkább csak, mint kézművesség, népművészeti forma ismerős számukra.

A pirográfia alapvetően egy autodidakta művészeti forma, a technika gyakorlása során tanuljuk meg azt. Nem áll rendelkezésünkre túl nagy irodalom róla. Ami van, az is inkább gyerekeknek vagy nagyon kezdőknek szól. És a piacon kapható pirográfokról is elmondható, hogy nagy részük csak hobbi célra, egyszerű minták fába égetésére alkalmas.

Pirográfiái a választott alapanyagtól függetlenül egytől-egyig lenyűgözőek. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy világhírű zenészek számára készítenek egyedi pirográfiát. Csak, hogy néhány nevet említsek: James Hetfield – Metallica; Victoria Vox – ukulelére szakosodott énekesnő, dalszerző, B.B. King – bluesgitáros. Mire alkot a legszívesebben?

B.B King gitár pirográfia
James Hetfield gitár pirográfia
Pirográfia ukulele

A kedvenc fám a juhar, minél világosabb annál jobb, de a többi fa is kiváló /mangófa, simafenyő (szerk.: USA-ban, Kanadában őshonos fenyőfajta), hársfa, koa fa, stb./. Bármilyen világos színű fa megfelelő.

Emellett számtalan hangszerre égettem már képeket. 1993 körül Seattle-ben kezdtem gitárokra pirográfiákat készíteni. Az USA-ban minden nagy gitár gyártó cégnek van egy úgy nevezett „Custom Shop”-ja ahol egyedi darabokat kínálnak. Elkezdtem velük dolgozni, többek között a Fender, Gibson, ESP, Tacoma, Vigier, Jackson-Charvel cégekkel.

Az akusztikus és elektromos gitárok mellett mindenféle fából készült hangszerre készítettem már pirográfiát: hegedű, cselló, nagybőgő, mandolin, hárfa stb. Itt Hawaiin az ukulele egy nagyon kedvelt hangszer. Nagyon sok egyedi alkotást csináltam már erre a hangszerre is.

A fa mellett a szárított tök is kedvelt alapanyagom.

Pirográfia szárított tök
Nosferatu pirográfia ESP
Pirográfia hegedű
Pirográfia Gliga hegedűn
Pirográfia csellón

Mivel kezeli az elkészült műveit?

A hangszereknél adott a lakkozás, de az egyéb képeimet nem szoktam lakkozni. A tapasztalatom az, hogy egy egyszerű babaolajjal való átkenés sokkal tartósabbá teszi az alkotást, mint bármi más. Nyilván, időnként érdemes újrakenni a képet. Az olaj megfelelő védelmet és selymes fényt ad a felületnek. (szerk.: A lent látható béka pirográfia nincs lakkozva. A páka hegyének simításától lett ilyen gyönyörű fénye.)

Dino Muradian pirográfia
Dino Muradian pirográfia nyírfán
Csendélet pirográfia
Dino Muradian pirográfia
Lovas pirográfia

Mit tanácsol azoknak, akik művészi szintre szeretnék fejleszteni technikájukat?

Ne úgy gondoljanak a pirográfiára, mint egy dekorációs technikára. Törekedjenek arra, hogy komoly témákat, pl. portrékat válasszanak az egyszerű minták helyett. Gyakoroljanak nagyon-nagyon sokat, én például napi szinten égetek. Gyakorolják a tónusozást, próbáljanak minél kontrasztosabb képeket alkotni. Minél finomabb kivitelezésű az adott tónus, annál jobb. Tehát a sötét árnyalatoknál is az a cél, hogy ne mélyen, ne erős nyomot hagyva színezzük el a fát.

A pirográfiákat ugyanúgy készítem, mint bárki más. A felrajzolt képet dolgozom ki a pirográffal. Részletről részletre haladok, és a készítés során folyamatosan összehasonlítom a készülő alkotást a referencia képpel.

Mónika, szeretném elmondani, hogy le vagyok nyűgözve, hogy milyen jó magyar pirográfusok vannak! Komolyan! A legjobbak közé tartoznak. Tóth Tamás, Schelb Zsolt, Hazafi Anikó és a többiek, szuper pirográfusok. Tóth Tamást például felhívtam telefonon, amikor megláttam az általa készített pirográfiát, és felvettem a kapcsolatot más magyar alkotókkal is.

Nagyon köszönöm, sokat jelentenek a szavai! Köszönöm, hogy időt szánt erre a beszélgetésre, megtiszteltetést volt.

Én köszönöm, kedves Mónika!

*****

Utószó

A videóbeszélgetés nagyon kötetlen és jó hangulatú volt, annak ellenére, hogy bevallom, zavarban voltam az elején. Dino egy rendkívül kedves, szerény művész, aki bár nem ismeri be magáról, de korunk legkiemelkedőbb pirográfusa. Számomra egy különlegesen fontos momentum lesz az életemben, hogy megismerhettem egy ilyen kivételes életúttal és tehetséggel bíró pirográfust.

A képanyag összeválogatása majdnem egy napig tartott. Megszámlálhatatlan tökéletes alkotás közül kellett néhányat kiemelnem a cikkhez. Tulajdonképpen lehetetlen választani, nem is lehet! Látogassatok el Dino Instagram oldalára, és keressetek rá a neten! Higgyétek el, megéri! Tanulni is csak a legjobbtól érdemes!

Dumitru Dino Muradian Instagram elérhetősége: https://www.instagram.com/pyrographylikesdino/

Pirográfia nyírfalemezen
Tűzgrafika nyírfalemezen

Képek forrása: https://www.instagram.com/pyrographylikesdino/

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Fába égetett szöveg

Fába égetett szöveg

Pirográfia – Szöveg fába égetése

Hogyan írjunk szépen fára?

   A fába égetett szöveg rendkívül mutatós, a sötéten bemélyedő betűk tökéletes összhangot alkotnak a különböző fa alapanyagokkal.

Azonban a látszólag egyszerűnek tűnő „írásnak” vannak bizonyos alapszabályai, amiket érdemes követnünk. Ha kellő körültekintéssel járunk el, látványos és tetszetős végeredményt kapunk. Ha viszont nem szánunk rá elegendő odafigyelést, csúnya „macskakaparás” lehet a vége. Ebben a cikkben ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Alapszabály: Csiszolás

A megfelelő előkészítés a feliratos fatáblák esetében is ugyanolyan fontos. Rétegelt lemeznél egy 400-as majd egy 800/1000-es csiszolópapírral, tömör fánál kicsit komolyabb csiszolómunkával  tökéletesen sima felületet alakítsunk ki (a csiszolásról ITT olvashatsz bővebben).

Mielőtt a szöveget felmásolnánk…

Az egyik legfontosabb, hogy nagyon ügyeljünk a helyesírásra. Aki bizonytalan egy-egy szó helyesírásában, annak az MTA (Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet) helyesírás-ellenőrző oldalát ajánlom figyelmébe, melyet ITT tudtok elérni.

Ha idézetről van szó, az interneten azt is könnyedén le tudjuk ellenőrizni, és javaslom is, hiszen itt is nagyon fontos a tökéletes egyezés az idézet szövegével.

A helyesírás és idézet ellenőrzést még akkor is tegyük meg, ha készen kaptuk az adott szöveget (pl.: megrendelő által), mert egy fára égetett helyesírási hiba pont olyan kényelmetlen és kellemetlen helyzetbe hozhat minket, mint azokat a kültéri plakáthoz/molinókhoz szöveget készítő grafikusokat, akik a „szerviz” vagy „mindig” szavakat simán leírják hosszú „í”-vel…

Válasszunk megfelelő betűtípust

Először is, ha igényes kinézetű szöveges pirográfiát szeretnénk készíteni, és nem vagyunk kalligráfusok, ne kézírásunkkal égessük a betűket a fába. Nagyon-nagyon-nagyon ritka, amikor valaki tökéletesen tudja tartani a sorközöket, betűközöket és a vízszintes vonalvezetést.

E helyett, ha van Word szövegszerkesztőnk vagy vektorgrafikus vagy sima fotószerkesztő programunk, használjuk ezek betűtípus kínálatát. Ezekben a programokban szépen meg tudjuk szerkeszteni a betűméret, sorköz, betűköz és betűtípus beállításával az adott szövegünket a faalapunk méretéhez igazítva.

Ha valakit komolyabban érdekel a feliratok tervezése, akkor „tipográfia” keresőszó alatt rengeteg hasznos tanácsot talál a neten.

Pirográfia betűtípus
Pirográfia felirat

A szöveg felmásolása a fára

Legegyszerűbb, ha grafitpapírt használunk (vagy fekete indigót). /A minták, szövegek fára másolása külön cikket érdemel, így itt most nem részletezem túl bőven./

A lényeg, hogy tűpontosan másoljuk fel a kinyomatott szöveget, ügyelve arra is, hogy pontosan helyezkedjen el a fán – a csálén felmásolt és beégetett felirat nagyon vacakul fog festeni a végén, és azon már utólag semmit nem tudunk javítani.

Kezdődhet a betűk fába égetése

És itt a nagy csavar a dologban. Ugyanis mindenki azt gondolja először, hogy majd most toll helyett a pirográf eszközzel fog írni a fára. Nos, ez valójában egyáltalán nem így van.

   Ugyanis – ez betűvastagság és méret függő – az esetek 95%-ában a betűket rajzoljuk a fába a pirográffal, és nem írjuk! Ez a pirográfunk hegyétől is nagyban függ, de mivel a betűképzés során több irányból haladunk a fa felületén, teljesen különböző szögekben fogunk égetni a fa rostjaihoz képest. Másként égeti meg a hegy a fát rostirányban és másként égeti meg a rostokra merőlegesen. Pont ezért, ha sötét betűkkel égetünk – márpedig majdnem mindig így teszünk – muszáj „rajzolnunk” a betűket, és nem pedig egy mozdulatból „írni” azokat. Így fogjuk tudni elérni, hogy a betűink egyenletes vonalúak legyenek – ne legyen itt-ott vastagabb, ne égjen mélyebben a fába stb.

Természetesen, ha kicsi betűkből áll a szövegünk, akkor valóban író mozdulattal dolgozunk, de ott nagyon figyelni kell, hogy a páka hegyének melyik része éri éppen a fát, nehogy vastagabb vonal kerüljön oda, ahol éppen vékony betűt kell írnunk.

Az alábbi videóban láthatjátok, hogy széles betűk égetésénél a „rajzolást” el sem tudjuk kerülni.

+ 1 tipp

Nem vagyunk gépek, így előfordulhat, hogy picit például az „s” betűt nem sikerült teljesen a minta vonalát követve beégetni. Ha nem lett nagyobb vagy szélesebb, mint a többi betűkarakter, akkor semmi nincs veszve.

Csupán arra figyeljünk, hogy a táblán ugyanabból a betűtípusból előforduló összes „s” betűt ugyanolyanra égessük. Ha nem figyelünk arra, hogy a táblánkon előforduló adott betűink ugyanolyanok legyenek a következő szóban/sorban stb., akkor a végeredmény kesze-kusza hatást kelthet.

Fába égetett szöveg

Befejezés

Az égetés végeztével radírozzuk ki a grafit/indigó nyomokat, „tisztázzuk” munkánkat és igény szerint kezeljük a felületet lakkal, olajjal stb.

Ha kérdésed van, tanácsra lenne szükséged, e-mailen vagy a facebook oldalon keress bátran!

Ez is édekelhet: Pirográfia alapanyag

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográfia – csiszolás

Pirográfia – csiszolás

FAÉGETÉS – Az Alapanyag Előkészítése

A fa csiszolása

A szép pirográfia alapja a tökéletesen sima felület kialakítása. Ezért egy pár szót ejtenék a fa csiszolásának fontosságáról, és mikéntjéről.

Először is vegyük sorra a csiszolóeszközöket. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a kézi csiszolás. Személy szerint elég sokáig csiszoltam kézzel még a tömör deszkáimat is. Ehhez csupán a megfelelő szemcseméretű csiszolóvászonra (és kitartásra/megfelelő erőnlétre) van szükség.

A csiszolóvásznakat/papírokat a hátoldalukon számozással jelölik. Ezek a számok a szemcseméretre vonatkoznak. Minél finomabb szemcséjű a csiszolópapír, annál nagyobb számot találunk rajta.

120-ig számozott papírok esetében durva csiszolópapírokról beszélünk, festék/lakk eltávolításhoz, durva csiszolásához való.

150-320-ig simító csiszoláshoz ajánlottak a papírok, és ettől felelé már a finom csiszoláshoz találunk csiszolópapírokat.

pirográfia csiszolópapír

Az, hogy a pirográfiához használatos faanyagot milyen papírral csiszoljuk, némileg eltér a bútorasztalos szokásoktól, mert például én 800-as vagy 1000-es papírral is megcsiszolom a fát a legvégén, hiszen számunkra az a fontos, hogy tükörsima! natúr felületet kapjunk, amin nem tud megakadni a pirográf hegye. (Ahol megakad, ott hajlamos a páka fekete pöttyöket, nem kívánt beleégetéseket is maga után hagyni, ami nem igazán szerencsés.)

Kézi csiszolásnál fontos, hogy szálirányban dolgozzunk, mert így a leghatékonyabb, valamint ha szálirányra merőlegesen csiszolunk, nyomokat fog hagyni a felületen a csiszolóanyag. Lehetőleg a csiszolópapírt ún. csiszolófára rögzítve használjuk, vagy alkalmazzunk csiszolószivacsot.

Mivel csiszoljuk a rétegelt lemezt, és mivel a tömör fát?

Ha rétegelt lemezzel van dolgunk, tapasztalatom szerint elég egy 400-as papírral átcsiszolni, majd a végén egy 800-as, 1000-es papírral. Portalanítás után már felrajzolhatjuk, és égethetjük is a képet.

Pirográfia alapanyag

Tömör fával már nem olyan könnyű, ezen belül a különböző fafajták tulajdonságai is „megnehezítik” a hétköznapi – nem asztalos szerszámokkal felszerelt – ember életét. Ezért én azt javaslom, hogy lehetőség szerint gyalult fát próbáljatok beszerezni.

A puha fákat ezután kézzel is be lehet csiszolni, de a keményebb fajtákhoz már elkel a gépi csiszoló.

Gyalult fához nekem elég a sima kézi rezgőcsiszoló gép, gyalulatlan fához azonban jó, ha van otthon egy szalagcsiszoló vagy excenteres kézi csiszológép.

Nos, nekem szalagcsiszolóm még nincs, viszont van szuper akkumulátoros fúró-csavarozó gépem (nem írok márkát, de bivalyerős kis szerkentyű), amihez vásároltam egy fúróba fogható tépőzáras csiszoló gumitányért (ez a hivatalos neve). Erre tudom a különböző erősségű csiszolókorongokat tépőzárral rögzíteni. Ezzel gyönyörű simára tudom csiszolni a felületet.

Faégetés szerszám
Pirográfia előkészítés szerszám

Ebben a videóban nagyon jól összefoglalták, hogy milyen típusú kézi csiszológépek vannak, és melyiket mire célszerű használni.

/forrás: Youtube, SKIL Magyarország/

+ 1 Csiszolási TIPP

Ha puhafánk van, és vizes páccal szeretnénk színezni a pirográfiánkat, akkor csiszolás előtt a hivatalos eljárás szerint a fát célszerű vizezni. Ezzel a technikával a víz hatására a benyomódott rostok megdagadnak és pácolás után már nem szálasodik fel a faanyagunk. A folyamat a következő:

  • Egy szivaccsal kereszt- és hosszirányban forró vizet viszünk fel a felületre. Óvatosan a vízzel, mert ha túl sok vizet használunk, akkor a fa megvetemedhet.
  • A vizezett fánkat szobahőmérsékleten szárítjuk meg.
  • Száradás után a vizezéssel felhúzott szálakat 180-as, 200-as csiszolópapírral eltávolítjuk, majd igény szerint finomabb csiszolópapírokkal fejezzük be a csiszolást.
  • Csiszolás után portalanítjuk a felületet.

Ez abban az esetben célszerű, ha nem kis felületeket (minták kitöltése), hanem pl. egy teljes hátteret pácolunk. Így nem érhet bennünket az a kellemetlen meglepetés, hogy a kész pirográfiánk páccal történő színezése után a fa felülete szálkás, „szőrös” lesz.

*****

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Rózsa pirográfia – fába égetett szépség

Rózsa pirográfia – fába égetett szépség

Rózsa Pirográfia

Így készült a fába égetett rózsa 

Hogyan készítsünk rózsát rétegelt nyírfára? Az alábbiakban igyekszem lépésről lépésre megmutatni. (A pirográfia készítés alapjairól ITT olvashatsz.)

Az alap egy rétegelt nyírfalemez

Sok dolgunk nincs a rétegelt lemezzel, ezt például csak épphogy átcsiszoltam egy 400-as csiszolópapírral. Azért, hogy teljesen sima legyen, és a páka hegye ne akadjon meg rajta, még egy 1000-es csiszolópapírral is úgymond átpolíroztam a felületet.

Részletesen írtam korábban a rétegelt lemezekkel kapcsolatos tudnivalókról. A cikket IDE KATTINTVA olvashatod el.

Rétegelt nyírfa

Az égetni kívánt minta felvitele a fára

Pirográfia rózsa felrajzolása

A megfelelően előkészített alapunkra ezután felvisszük a mintát, amit szeretnék fába égetni. Erre több lehetőségünk is van:

A kinyomatott képet

  • indigóval (ezt nem annyira javaslom, mert nehezen távolítható el a fáról)
  • grafitpapírral (az indigó elvén működik, csak nem tinta, hanem grafitpor van a hátulján, és szépen leradírozható)
  • szabadkézzel ceruzával

felrajzoljuk a felületre.

Kezdődhet a fába égetés

Hőfokszabályzós pákával (Brenn Peter Junior) készítettem ezt a képet, annak is a legalacsonyabb hőfokán.

A felrajzolt mintához igazodva elkezdtem kidolgozni a képet. Ugyanazzal a hőfokkal dolgoztam végig.

Mint látjátok, nemcsak a hőfok határozza meg, hogy a  páka mennyire sötétíti el a fát, hanem az is, hogy mennyi ideig éri a felületet a páka hegye.

Ahol sötétebb tónust szeretnénk, ott lassan mozgassuk a pákát, ahol világosabbat, ott szinte alig hozzáérve, gyorsabb mozdulatokkal dolgozzunk.

Rózsa pirográfia
Rózsa pirográfia

A textúra kialakítása

Itt a páka hegyének nem a lapját, hanem a hegy szélét/élét használtam ahhoz, hogy a szirmok textúráját kialakítsam.

A szirmok erezetének égetése után folytattam az adott terület tónusainak kialakítását. Ezt már újra a páka hegyének a lapjával.

Szépen lassan részletről részletre

Sziromról sziromra haladva kialakítottam a megfelelő tónusokat, fényesebb/sötétebb részeket a rózsán.

Ezután továbbhaladva a rózsaszirmok árnyékában megbújó levelek következtek. Itt egész sötét árnyalatokat szerettem volna elérni, ezért lassan mozgatva, és alig érezhetően, de picit a felülethez nyomva használtam a pákát. Körkörös és egyenes mozdulatokkal többször haladtam át egy-egy kis területen, így a felületen nem keletkeztek sötéten beégett gödrös nyomok, hanem szép egyenletesen feketedett el a fa.

Rózsa fábaégetése
Rózsa pirográfia

Utolsó simítások

Tulajdonképpen a rózsa elkészült. Kiradíroztam a ceruzanyomokat, és igazítottam még az árnyalatokon, tónusokon.  Kicsit megerősítettem a szirmok visszahajló szélét néhány helyen.

A rózsa készítésének folyamatát ebben a videóban követhetitek végig:

Remélem, segítség volt számotokra a fenti leírás és a videó a fába égetett rózsa elkészítéséről. Ha kérdésed van, tanácsra lenne szükséged, e-mailen vagy a facebook oldalon keress bátran!

Ez is édekelhet: Pirográfia alapanyag

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

A pirográfia Magyarországon

A pirográfia Magyarországon

Fába égetett történelem

A pirográfia története az őskortól napjainkig – 2. rész  

Az előző részben a pirográfia és a pirográf eszközök fejlődését ismerhettétek meg. Ebben a részben a magyarországi pirográfia, pirogravírozás elterjedéséről olvashattok. (Az előző rész ITT érhető el.)

A pirográfia Magyarországon az 1800-as években 

Hazánkban az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején volt nagy divatja a faégetésnek, elsősorban a magyar dualista társadalom műpártoló előkelőségeinek körében.

A Pallas Nagy Lexikonát fellapozva (1893-1897) az alábbi meghatározást találhatjuk a témakörben (idézet):

Izzó tű: A fának simára gyalult fölszinén a diszítményt vagy vésővel való faragás vagy izzó fémtűvel való égetés utján állíthatjuk elő. Az előbbi eljárás a szokottabb, az utóbbi kevésbé az, bár nem uj, mert már a középkorban is gyakorolták. Általánosabb elterjedését különösen az a körülmény akadályozta, hogy egyfelől a gyorsan kihülő szerszámot gyakran kellett fölcserélni, másfelől pedig, hogy szabatos rajzu diszítményt fölötte nehéz az I.-vel előállítani. Ujabb időben a fogyatékos fémtű helyett platinatűt használnak és azt megfelelő készülékkel állandó és egyenletes izzásban tartják. Az égetés technikájának e javítása óta a fa fölszinének ilyetén diszitése általánosabb elterjedést nyert, iparművészeti iskolákban rendes oktatás tárgya s szélesebb körökben gyakorolják. Hazánkban báró Weissenbach János az eddigitől eltérő alapon oly tökélyre emelte az I.-vel való égetést, hogy meglepő szabatosságu, a korábbi fogyatkozásoktól ment diszítményeket állít elő.”

Iparművészeti szakfolyóiratokban is kedvelt téma volt

Régi szakmai folyóiratok archivált példányaiban is fellelhetünk megjelent cikkeket. A Magyar Iparművészet szakfolyóiratban már 1898-ban elismerően írtak a faégetéssel díszített alkotásokról. (Az archivált szakfolyóiratok forrása: EPA.)

Iparművészeti kiadvány
ÚJságcikk
Archív
Faégető

A képen egy 1898-ban készült faégető berendezés látható, mely Kreutle Ferenc boltjában volt kapható. /A faégetőről készült kép forrása: Darabanth Aukciósház, felhasználva a kép tulajdonosának engedélyével./

Az 1900-as évek elején iparművészeti szakiskolában is lehetett faégetést tanulni.

Faégetés reklám

Az 1901-es Budapesti Építési Szemle tudósításából kiderül, hogy Izabella főhercegné tetszését is elnyerték Treitz Péterné iparművészeti szakiskolája által bemutatott faégetéses darabok, melyek közül meg is vásárolt egyet-kettőt.  Drucker Denise iparművésznő válogatott alkotásai közt pedig faégetéssel díszített dobozt is bemutattak a Nemzeti Szalon által megrendezett csoportkiállításon 1926-ban.

A tűzzel díszítés a magyar népművészetben is megtalálható, bár tény, hogy a fafaragással, a karcolással és a spanyolozással nem sikerült felvennie a versenyt.  Malonyay Dezső (író, művészettörténész) szerkesztésében jelent meg az 1900-as évek elején „A magyar nép művészete” című néprajzi, művészettörténeti mű. Ennek III. kötetében, a balatonvidéki pásztorművészet bemutatásában szerepel utalás a díszes faégetésre: A pásztor a bodza-fából készülő furulyáján a lyukakat égő vassal sütötte ki – máskülönben a fa szétrepedt volna -, és a forró vassal egyúttal díszítéseket is készített a furulyába.

A következő évtizedekben a pirográfia mintha feledésbe merült volna hazánkban, ami az akkori történelmi eseményeket felidézve nem is csoda. Az ’50-es, ’60-as években jellemzően hobbi alkotóknál és helyi szakkörökön találkozhattunk a faégetőkkel. 1970-től egyre többen kezdték újra felfedezni a faégetést hazánkban, sokan saját „gyártású” elektromos pirográf készülékekkel, de igazi reneszánszát napjainkban éli.

A ’70-es években akár a képen látható fém- és faégető készülékhez is hozzá lehetett jutni.

Faégető berendezés

A mai modern pirográf tollakkal már valódi, akár hiperrealisztikus grafikák is megalkothatók, hiszen a rendelkezésre álló végtelen formájú, tökéletesre finomított égetőhegyek (és a hőfokszabályzós eszközök – ezt csak zárójelesen említem meg, mert hobbipákával is kimagasló szintű pirográfia készíthető) megjelenése lehetőséget adott a különböző tónusok kialakítására is.

 A fenti történelmi vonatkozások több szempontból is érdekesek, és nagy jelentőséggel bírnak. Joggal jelenthetjük ki, hogy a pirográfia mindig is jelen volt a különböző kultúrák művészetében, de a modernkor teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy túllépjen a faművészeti díszítés határain.   

Napjainkban egyre szélesebb körben nyer újra méltó elismerést a faégetés művészete. Hazánkban és világszerte is rohamosan növekszik a műfaj szerelmeseinek száma. Bízom abban, hogy a tűzzel írás, a tűzzel rajzolás elfoglalhatja egyszer jól megérdemelt helyét az ipar- és képzőművészeti körökben is, hiszen a gyönyörű díszítő motívumokon túl, művészi szintű tűzgrafikai képábrázolásokkal találkozhatunk Magyarországon is.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Minta kép, sablon pirográfiához

Minta kép, sablon pirográfiához

Minta képek, sablonok

Jogtiszta és ingyenes referencia fotók, grafikák

Bizonyára találkoztatok már azzal az esettel, amikor nagy kedvvel leültetek az előkészített alapanyagotokhoz, de egyetlen ötletetek sem akadt, hogy mégis mit kéne égetni… Ebben próbálok most egy kicsit segíteni.

Az internetnek köszönhetően hatalmas mennyiségű minta kép között tudunk böngészni. Google képkeresőben vagy Pinteresten a beírt témakörhöz végtelen mennyiségű találatot kapunk.

Azonban ezeknek a képeknek, fotóknak a nagy része jogvédett. Ha saját magunknak szeretnénk egy képet elkészíteni, megtehetjük nyugodtan, azonban, ha azt az alkotást közzétesszük a weben, közösségi médiában stb., fel kell tüntetnünk az eredeti kép forrását, amiről a pirográfiánk készült.

Ha az adott alkotásunkat értékesítjük, akkor viszont az ilyesfajta témafeldolgozást el kell kerülnünk. Ez alól csak az jelenti a kivételt, ha maga a szerzői jog tulajdonosa engedélyt adott rá. Máskülönben szerzői jogot sértünk, ami nemcsak etikátlan, de komoly jogi következményeket von maga után! A következőkben mutatok pár weboldalt, ahol szabadon felhasználható fotókat, sablonokat ingyen tölthetünk le.

Mit jelent a szerzői jog?

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról így rendelkezik:

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(…)

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.

(…)

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

jog

16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(…)

A törvény teljes szövegét itt tudjátok elolvasni: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv

Szabadon felhasználható képanyagok lelőhelyei

Három kedvenc oldalamat mutatom be az alábbiakban:

Kép forrás Pixabay

www.pixabay.com

A felső keresősorban beállíthatjuk, hogy milyen típusú médiát keresünk (Image-en belül választhatunk csak fotót, vektoros grafikát, illusztrációt, valamint képeken túl videók és hanganyagok is rendelkezésre állnak). A kép tájolása szerint továbbá színre és méretre is szűkíthejük a keresést.

Magyar nyelvű keresést is lehetővé tesz a felület.

A Free Download ikonra kattintva kezdődhet a letöltés. Ezalatt az ikon alatt pedig láthatjuk is, hogy milyen licensz tartozik az adott képhez.

A legjobb része ennek az oldalnak a sok-sok stock fotó és videó mellett, hogy vektoros grafikát is találunk itt. Ez pedig szuper ingyenes sablonokat jelent az egyszerűbb, vonalas, mintás pirográfiákhoz!

Itt láthatjátok is: a keresőben vektorgrafikát jelöltem be, a színeknél a fekete-fehér opciót választottam ki, és a keresősorba beírtam, hogy „mandala” (ugyanígy kereshettek bármire, pl.: rózsa, farkas, virágminta stb.). És íme! Letöltöd, nyomtatod, felmásolod, égeted :).

Vektorgrafika pirográfia
Ingyenes képek pexels

www.pexels.com

Nagyon hasonló az előbbi oldalhoz, itt is beállíthatjuk a nyelvet magyarra, és különböző feltételek szerint tudjuk szűrni a találatokat.

Szintén rengeteg stock fotó és videó között válogathatunk, a letöltés itt is ingyenes.

Letöltés előtt itt is ellenőrizni tudjuk a kép alatt, hogy valóban szabadon felhasználható-e, vagy meg kell-e jelölni a forrást.

www.unsplash.com

Profi fotósok munkáit tudjuk letölteni teljesen ingyen. Magyar nyelven ugyan nem működik az oldal, de érdemes átböngészni!

Tájolás és szín szerint itt is tudjuk szűkíteni a minta képre vonatkozó keresési találatokat.

Szabadon felhasználható kép

*****

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Rétegelt lemez

A leggyakrabban használt alapanyag

Pirográfusok körében az egyik legnépszerűbb és legtöbbször használt alapanyag a rétegelt lemez. Nézzük, mi mindent kell tudnunk erről a faanyagról!

Először is, szeretném leszögezni, hogy a rétegelt lemez NEM EGYENLŐ az MDF lappal! Az MDF /Middle Densitiy Fiberboard/ közepesen sűrű farostlemez. Készítése során faipari hulladékanyag rostokat kevernek össze műgyantával majd hőpréseléssel táblásítják.  A műgyanta tehát nem a rétegeket, hanem a rostokat tartja össze, így közvetlen érintkezik vele a pirográf páka. Emiatt az ilyen felületre való égetés MÉRGEZŐ. Ha jót akarsz magadnak, messzire elkerülöd.

Az OSB lap pedig egyértelműen nem a mi alapanyagunk, hagyjuk meg az építőiparnak.

MDF lap

Mi is pontosan a rétegelt lemez?

Több rétegben ragasztanak össze többnyire 1-3 mm vastagságú falemezeket, majd összepréselik. Az rétegeket egymáshoz képest 90º-ban elforgatva ragasztják össze. Az alsó és felső lemez a borítólemez, ezek szebb, jobb minőségű lapok. Minimum 3 rétegnyi, de mindig páratlan számú lemezből áll a rétegelt lemez.

Nálunk leggyakrabban fenyőből, nyárfából, nyírfából, bükkből, juharfából, tölgyfából és kőrisfából készülnek. Természetesen más fafajtákból is készül rétegelt lemez.

Az alábbi videóban kis betekintést nyerhettek a gyártási folyamatba (forrás: youtube.com, TalkWidTech,  https://www.youtube.com/@TalkWidTech).

Melyik rétegelt lemez a legjobb a pirográfiához?

Pirográfiához, ha rétegelt fát szeretnénk választani, a nyír- és a nyárlemez a legjobb. Mindkettő szép világos színű, a nyár puhább, mint a félkemény nyírfalemez.

Fontos, hogy az alapanyag vásárlásakor tisztában legyünk a rétegelt lemezek osztályozásával, mely a következő:

  • „A” jelölésű lemez: Az I. osztályú anyagot jelöli. Ebben nem találunk hibát, sem csomót.
  • „B” jelölésű lemez: A II. osztályú anyagok jele. Apróbb hibák előfordulnak a lemezen, például színeltérések, kis méretű nem kieső ághelyek, illetve a kis méretű kieső ághelyek helyének feltöltése színben megegyező ragasztóval.
  • „BB” jelölésű lemez: A III. osztály jelzése. Itt már fél centit meg nem haladó göcsökkel találkozhatunk. De a színlapon kevés a javítófolt. Ha ilyen lapot tudunk beszerezni, feltétlenül nézzük meg személyesen, hogy milyen hibák vannak a felületen.
  • „CP”: Az ebbe a minőségi csoportba sorolt lemezek hasonlóak a „BB” jelölésűekhez, de itt már felületi hibákkal találkozhatunk (színeltérés a színlapon stb.).
  • „C” lemez: Az ilyen rétegelt lemez a IV. minőségi osztályba tartozik. Ezeknél a lemezeknél a szerkezeten és nem a kinézeten van a hangsúly. Minden olyan „hiba” megengedett a felületen, amely az alapanyag felhasználására nincs negatív hatással.
Rétegelt nyírfa

Minden lemeznek van egy színoldala és egy hátoldala. Ezeket külön-külön osztályozzák, ezért vásárláskor ilyen jelölésekkel fogunk találkozni pl.: B/BB. Az első betű a színoldal, a második betű a hátoldal minőségét jelzi. (Előfordulhat, hogy a minőségi osztályokat római számokkal jelölik, pl.: I/III.)

A lemezek különféle vastagságban állnak a rendelkezésünkre. A 3mm-es lemez inkább a lézervágott alapanyagoknál fordul elő. Ha nagyobb méretben gondolkozunk (A4-től felfelé), mindenképpen legalább a 4-5 mm-es anyagvastagságot javaslom. Én a 6-8 mm-es lemezeket szoktam vásárolni, azok biztos nem görbülnek el az égetés során keletkező hőtől. Többnyire kb. 150 cm x 150 cm-es táblákban vásárolhatóak meg a rétegelt lemezek. Ezeket a búrolapszabászatban az általunk megadott méretre vágják fel.

A rétegelt lemez – bár manapság a faanyag ára az egekbe szökik – kedvező ára, egyszerű előkészítési igénye és könnyebb beszerezhetősége miatt kedvelt a pirográfiában. + 1 előny: szépen keretezhető, így az aktuális enteriőrhöz igazítható.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, ezért itt is elmondom: vigyázzunk az egészségünkre, és csak jól szellőztetett helyiségben dolgozzunk, lehetőség szerint viseljünk megfelelő szűrőbetéttel ellátott maszkot.

A következőkben szó esik majd az alapanyagok – köztük a rétegelt lemez – előkészítéséről.

Ez is édekelhet: Pirográfia – Csiszolás

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

A pirográfia története – 1. rész

A pirográfia története – 1. rész

Fába égetett történelem

A pirográfia története az őskortól napjainkig – 1. rész  

A mai felgyorsult, számítógép vezérelt világunkban talán törvényszerű, hogy egyre többen térnek vissza gyökereikhez, a természethez, a természetes anyagokhoz. Folyamatosan növekszik az igény a kézzel készített berendezési tárgyakra, díszekre, bútorokra. Újra egyre népszerűbb a kézi famegmunkálás minden formája. És bizony reneszánszát éli egy méltatlanul háttérbe szorult faművészeti technika, a pirográfia is.

Faégetés anyagok

A „pirográfia” szó szószerinti jelentése tűzzel írás, melyet hazánkban sokan faégetésként ismernek. Valójában azonban a tűzgrafika nem csupán a fa szabadkézi díszítésére korlátozódik, hiszen sokféle természetes anyagot – mint bőr, vászon, papír, csont, kókuszdióhéj vagy akár a kiszárított lopótök is – dekorálhatunk felhevített fémhegyek segítségével, manapság főként pirográf – pákához hasonló – eszközzel.

Ha valaki korábban érdeklődött a pirográfia iránt, és aktív internet használó, akkor biztos, hogy legalább a wikipedia-n belefutott már egy-két érdekes (fél)információba. Én szeretnék ennél egy kicsit mélyebb ismeretekkel szolgálni, és a következőkben egy rövid történelmi utazásra hívom az olvasót, ugyanis a pirográfia egyáltalán nem újkeletű. (A technikáról bővebben ITT találsz információt.)

Hogyan kezdődött…

Tulajdonképpen a tűz és a vas megismerésével barlanglakó őseink díszítésre is használhatták (volna) a tűzben melegített vasat. Valójában főként az ókortól kezdve maradtak fenn olyan régészeti leletek, melyek tanúsítják, hogy a használati tárgyakat égetéssel is díszítették.

Találhatunk említést arról is, hogy a kínai Han-dinasztia (Kr.e. 202 – Kr. u. 220) korában igen elterjedt volt a „forró tűvel hímzés”, de az egyiptomiak, perui civilizációk, afrikai törzsek és a rómaiak is előszeretettel adtak egyedi külsőt ezzel a módszerrel a fából készült tárgyaiknak.

Faégetés - pohár, Peru

Égetéssel díszített pohár

Peru, Nazca kultúra (Kr.u. 0-700)

forrás: carverscompanion.com

A középkori művészek, mesterek már fatüzelésű kályhákat használtak. Ezekben egyszerre több vasrudat, piszkavasat is hevítettek. Amíg az éppen kihűlt rudat melegítették a tűzben, az addigra már a kályhában átforrósodott másik vassal tudták folytatni munkájukat. A vasrudakon kívül más éles fémtárgyakat, tűket és késeket is alkalmaztak. A forró fémet a kovácsműhelyekben is használták díszítőeszközként, hiszen itt a műhely jellegéből adódóan eleve rendelkezésre állt mind a megfelelő fémeszköz, mind pedig az annak felforrósítására szolgáló alkalmatosság.

Ahogy a technika fejlődött…

A technika fejlődésével a faégetéshez használt eszközök is korszerűsödtek. A kályhákat már kisebb, hordozható, asztali berendezések váltották fel. 1889-ben François Manuel-Perier bemutatott egy pirográf-gépet a párizsi Nemzetközi Kiállításon, melynek ötlete egy orvosi célokra használt berendezésből eredt.

A szerszám szigetelt fogantyúval rendelkezett, és éles, platinából készült hegyben végződött. A készlethez a pirográf „ceruzán” kívül különféle méretű, éles platina hegyek, egy borszeszégő, egy üveg folyékony benzol és két gumicső tartozott – az egyik egy fújtatóhoz, a másik az üreges, platina hegyű ceruzához volt csatlakoztatva.

Korabeli pirográf eszköz

Korabeli égető készlet /forrás: cherrygallery.com/

A művész először felmelegítette a ceruza platina hegyét a borszeszégő lángjában, majd eloltotta azt. Miközben egyik kezével a fába égette a rajzot, a másik kezével folyamatosan a fújtatót pumpálta, mellyel benzolgőzt továbbított a csövön keresztül a készülék hegyéig.

A platina a benzolgőz segítségével melegedett fel (egész pontosan egy hőtermelő kémiai reakció történt, melynek hőjét a platina abszorbeálta). Jelen korunkból visszatekintve egy kicsit macerás lehetett folyamatosan pumpálni a fújtatót, és a benzol miatt nem mondanám túl egészségesnek sem a használatát, de a korábbi eljárásokhoz viszonyítva korszakalkotó találmány volt. Lényegesen gyorsabbá és könnyedebbé tette az alkotást.

Nem sokkal később, az 1920-as évek környékén pedig megjelentek az első, elektromos árammal működő pirográfok is. Ezek az eszközök már huzalokban végződtek, melyeket áram segítségével forrósítottak fel.

folyt.köv.

Egy másik cikkben a magyarországi pirográfia története kerül bemutatásra!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!