Pirográfia papíron

Pirográfia papíron

Pirográfia papíron

Hogyan készül a papírra égetett kép?

A pirográf technikát a nagy többség faégetés néven ismeri, azonban ennél sokkal-sokkal széleskörűbb területen alkalmazható.

Alapvetően kísérletezős típus vagyok, nincs ez másként a pirográfiában sem. Így csak idő kérdése volt, hogy kipróbáljak más felületeket is, jelen esetben a papírt. Most sokan biztosan felvonják a szemöldöküket, hogy „Ugyan már, hogyan lehetne egy forró fémheggyel képet rajzolni, égetni egy papírlapra!” – pedig lehet.

Ebben a cikkben minden szükséges tudnivalót megtaláltok a papír-pirográfia elkészítéséről.

Milyen papírra lesz szükséged?

A legmegfelelőbb számunkra az akvarell papír. (Szóba jöhet még a művészkarton, de az akvarell mindenképpen kedvezőbb. Más papírral, mint pl. nyomtatópapír, újságpapír stb. a saját egészségünk érdekében se próbálkozzunk.) Az akvarell papírnak több fajtája van, sokféle szempont szerint osztályozzák.

Ezek a következők:

  • A papír felülete: Megkülönböztetünk hidegen (cold-press) vagy melegen préselt (hot-press) papírt. A különbség köztük az, hogy a hidegen préselt akvarell papír texturált felületű, míg a melegen préselt változat felülete sima. Pirográfiához hidegen préselt, tehát texturált felületű akvarell papírt válasszunk.
  • A papír vastagsága: A vastagságát gramm/m2-ben mérik. Minél magasabb ez a szám, annál vastagabb papírról beszélünk. Számunkra az a jó, ha minél vastagabb a papírunk, ezzel kerüljük el a papír sérülésének lehetőségét az égetés során. Minimum 300 grammos papírt válasszunk (akvarell papírnál 140 – 1200 g/m2 közötti vastagságokkal találkozhatunk).
  • Ha festenénk, más szempontok is fontosak lennének pl. savmentesség (a savmentes papír az idő előrehaladtával sem sárgul meg) és az összetétel. Ehhez a pirográfiához én savmentes, 25%-os pamuttartalmú papírt választottam.
Pirográfia akvarell papír

Csapjunk a lovak közé – első lépések a papírra égetésben: Rajzoljunk

Papír pirográfia minta

Az én akvarell papírom A4 méretű, hidegen préselt – tehát texturált felületű -, 300 grammos, savmentes és 25%-os pamuttartalommal bír.

Első lépésként ceruzával felrajzoltam az égetni kívánt mintát. Mivel számomra ez volt a legelső próbálkozás, ezért egy egyszerűbb témát választottam. (Egész jól sikerült az első próba, úgyhogy legközelebb egy igazán komoly pirográfia készül majd akvarell papírra az asztalomon.)

A megfelelő hőfok – kötelező próba

Szinte az egész folyamat során a legalacsonyabb hőfokon dolgoztam. Mindenféleképpen a legalacsonyabb hőfokot célozzuk meg, és legelőször egy külön papírdarabon próbáljuk ki, hogy hogyan viselkedik a pákánk alatt a papír.

Ezen a próbalapon – ami egy ugyanolyan akvarell papír legyen, mint amire dolgozni fogunk – nyugodtan kísérletezzünk, ugyanúgy, mint amikor a fával ismerkedtünk. Mi történik, ha lassan elhúzom a papíron a hegyet, milyen nyomot hagy a páka éle a papíron, mennyire „nyomjam” rá a papírra a pákát, mi történik, ha tovább hagyom egy helyen stb.

Ezt muszáj EGYÉNILEG! kitapasztalni, mielőtt élesben égetjük a papírra a képet.

Pirográfia papíron hőfok

Vigyázz, kész, tűz – Mire figyelj az égetés során?

Pirográfia papíron, mire figyelj
  1. A kép égetése során elég hamar tapasztaltam, hogy a hő hatására a papír hullámosodni kezdett, ezért papír ragasztószalaggal az asztalhoz/munkafelülethez ragasztottam a papír széleit.
  2. A sötétebb részeknél nyilván jobban megégetjük a papírt, eléggé felforrósodik, így én – mivel a munkaasztalom lapját nem szerettem volna égésnyomokkal dekorálni – egy vékonyabb falapot tettem a papírlapom alá.
  3. Érdemes a kezünk alá legalább egy másik papírlapot tenni, máskülönben össze-vissza fogjuk kenni.

Kijavítható a papíron az égetés? – pici, de lényeges trükk

Míg a fánál árnyalatnyit vissza tudunk csiszolni úgy, hogy a fa felületét nem sértjük meg, addig a papírnál nincs ilyen lehetőségünk.

DE! A cikk végén található videókban, illetve ezen a képen is láthatjátok, hogy én hogyan „javítottam” az égetés során. Mivel a papírom elég vastag volt és texturált, ezért ahol több korom került a papírra, mint szerettem volna, ott a páka hegyével nagyon-nagyon-nagyon finoman végighúzva azt a felületen, vissza tudtam szedni egy-két árnyalatot. Hangsúlyozom! Nagyon óvatosan, hiszen könnyen kiszakíthatjuk a papírt.

Pirográfia papíron hogyan javítsuk ki

+ 1 észrevétel: szép erezetet, textúrát tudtam a szirmoknak kialakítani azzal, hogy a páka hegyével óvatosan megkarcoltam a papírt.

+ még 1 tipp: a pákát egy hangyányit a papírhoz nyomva nagyon szépen ki tudtam alakítani a szirom felüleletének redőit.

A  kép papírra égetése sem egy gyors folyamat

Lassan, nagyon lassan haladtam. Nekem úgy tűnt, hogy a semmivel sem gyorsabb papírra égetni, mint fára.

De a fentieket követve egyszer csak elkészül a képünk… Az én első papír pirográfiám ilyen lett:

Papírra égetés folyamata
Pirográfia papíron, tűzgrafika, égetett kép

Az égetés végeztével radírozzuk le a ceruzanyomokat, és óvatosan húzzuk le a papír ragasztószalagot. Vigyázzunk, mert felszakíthatjuk a ragasztószalaggal a papírt, ezért inkább egy picit távolról hajszárítózzuk meg a ragasztószalagot, és úgy húzzuk le.

A kész művet tetszés szerint keretezhetjük. Ha valakinek van otthon fixatív spray, lakkspray, stb., kezelheti vele a felületet. Én csak üvegezett keretbe tettem.

Két videót is találtok ennek a képnek a készítéséről. Az első egy rövidebb verzió, a másik pedig egy hosszabb, a teljes folyamatot bemutató timelapse a mazochistáknak.

Ez is édekelhet: Pirográfia Alapok

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográfia – csiszolás

Pirográfia – csiszolás

FAÉGETÉS – Az Alapanyag Előkészítése

A fa csiszolása

A szép pirográfia alapja a tökéletesen sima felület kialakítása. Ezért egy pár szót ejtenék a fa csiszolásának fontosságáról, és mikéntjéről.

Először is vegyük sorra a csiszolóeszközöket. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a kézi csiszolás. Személy szerint elég sokáig csiszoltam kézzel még a tömör deszkáimat is. Ehhez csupán a megfelelő szemcseméretű csiszolóvászonra (és kitartásra/megfelelő erőnlétre) van szükség.

A csiszolóvásznakat/papírokat a hátoldalukon számozással jelölik. Ezek a számok a szemcseméretre vonatkoznak. Minél finomabb szemcséjű a csiszolópapír, annál nagyobb számot találunk rajta.

120-ig számozott papírok esetében durva csiszolópapírokról beszélünk, festék/lakk eltávolításhoz, durva csiszolásához való.

150-320-ig simító csiszoláshoz ajánlottak a papírok, és ettől felelé már a finom csiszoláshoz találunk csiszolópapírokat.

pirográfia csiszolópapír

Az, hogy a pirográfiához használatos faanyagot milyen papírral csiszoljuk, némileg eltér a bútorasztalos szokásoktól, mert például én 800-as vagy 1000-es papírral is megcsiszolom a fát a legvégén, hiszen számunkra az a fontos, hogy tükörsima! natúr felületet kapjunk, amin nem tud megakadni a pirográf hegye. (Ahol megakad, ott hajlamos a páka fekete pöttyöket, nem kívánt beleégetéseket is maga után hagyni, ami nem igazán szerencsés.)

Kézi csiszolásnál fontos, hogy szálirányban dolgozzunk, mert így a leghatékonyabb, valamint ha szálirányra merőlegesen csiszolunk, nyomokat fog hagyni a felületen a csiszolóanyag. Lehetőleg a csiszolópapírt ún. csiszolófára rögzítve használjuk, vagy alkalmazzunk csiszolószivacsot.

Mivel csiszoljuk a rétegelt lemezt, és mivel a tömör fát?

Ha rétegelt lemezzel van dolgunk, tapasztalatom szerint elég egy 400-as papírral átcsiszolni, majd a végén egy 800-as, 1000-es papírral. Portalanítás után már felrajzolhatjuk, és égethetjük is a képet.

Pirográfia alapanyag

Tömör fával már nem olyan könnyű, ezen belül a különböző fafajták tulajdonságai is „megnehezítik” a hétköznapi – nem asztalos szerszámokkal felszerelt – ember életét. Ezért én azt javaslom, hogy lehetőség szerint gyalult fát próbáljatok beszerezni.

A puha fákat ezután kézzel is be lehet csiszolni, de a keményebb fajtákhoz már elkel a gépi csiszoló.

Gyalult fához nekem elég a sima kézi rezgőcsiszoló gép, gyalulatlan fához azonban jó, ha van otthon egy szalagcsiszoló vagy excenteres kézi csiszológép.

Nos, nekem szalagcsiszolóm még nincs, viszont van szuper akkumulátoros fúró-csavarozó gépem (nem írok márkát, de bivalyerős kis szerkentyű), amihez vásároltam egy fúróba fogható tépőzáras csiszoló gumitányért (ez a hivatalos neve). Erre tudom a különböző erősségű csiszolókorongokat tépőzárral rögzíteni. Ezzel gyönyörű simára tudom csiszolni a felületet.

Faégetés szerszám
Pirográfia előkészítés szerszám

Ebben a videóban nagyon jól összefoglalták, hogy milyen típusú kézi csiszológépek vannak, és melyiket mire célszerű használni.

/forrás: Youtube, SKIL Magyarország/

+ 1 Csiszolási TIPP

Ha puhafánk van, és vizes páccal szeretnénk színezni a pirográfiánkat, akkor csiszolás előtt a hivatalos eljárás szerint a fát célszerű vizezni. Ezzel a technikával a víz hatására a benyomódott rostok megdagadnak és pácolás után már nem szálasodik fel a faanyagunk. A folyamat a következő:

  • Egy szivaccsal kereszt- és hosszirányban forró vizet viszünk fel a felületre. Óvatosan a vízzel, mert ha túl sok vizet használunk, akkor a fa megvetemedhet.
  • A vizezett fánkat szobahőmérsékleten szárítjuk meg.
  • Száradás után a vizezéssel felhúzott szálakat 180-as, 200-as csiszolópapírral eltávolítjuk, majd igény szerint finomabb csiszolópapírokkal fejezzük be a csiszolást.
  • Csiszolás után portalanítjuk a felületet.

Ez abban az esetben célszerű, ha nem kis felületeket (minták kitöltése), hanem pl. egy teljes hátteret pácolunk. Így nem érhet bennünket az a kellemetlen meglepetés, hogy a kész pirográfiánk páccal történő színezése után a fa felülete szálkás, „szőrös” lesz.

*****

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Rétegelt lemez

A leggyakrabban használt alapanyag

Pirográfusok körében az egyik legnépszerűbb és legtöbbször használt alapanyag a rétegelt lemez. Nézzük, mi mindent kell tudnunk erről a faanyagról!

Először is, szeretném leszögezni, hogy a rétegelt lemez NEM EGYENLŐ az MDF lappal! Az MDF /Middle Densitiy Fiberboard/ közepesen sűrű farostlemez. Készítése során faipari hulladékanyag rostokat kevernek össze műgyantával majd hőpréseléssel táblásítják.  A műgyanta tehát nem a rétegeket, hanem a rostokat tartja össze, így közvetlen érintkezik vele a pirográf páka. Emiatt az ilyen felületre való égetés MÉRGEZŐ. Ha jót akarsz magadnak, messzire elkerülöd.

Az OSB lap pedig egyértelműen nem a mi alapanyagunk, hagyjuk meg az építőiparnak.

MDF lap

Mi is pontosan a rétegelt lemez?

Több rétegben ragasztanak össze többnyire 1-3 mm vastagságú falemezeket, majd összepréselik. Az rétegeket egymáshoz képest 90º-ban elforgatva ragasztják össze. Az alsó és felső lemez a borítólemez, ezek szebb, jobb minőségű lapok. Minimum 3 rétegnyi, de mindig páratlan számú lemezből áll a rétegelt lemez.

Nálunk leggyakrabban fenyőből, nyárfából, nyírfából, bükkből, juharfából, tölgyfából és kőrisfából készülnek. Természetesen más fafajtákból is készül rétegelt lemez.

Az alábbi videóban kis betekintést nyerhettek a gyártási folyamatba (forrás: youtube.com, TalkWidTech,  https://www.youtube.com/@TalkWidTech).

Melyik rétegelt lemez a legjobb a pirográfiához?

Pirográfiához, ha rétegelt fát szeretnénk választani, a nyír- és a nyárlemez a legjobb. Mindkettő szép világos színű, a nyár puhább, mint a félkemény nyírfalemez.

Fontos, hogy az alapanyag vásárlásakor tisztában legyünk a rétegelt lemezek osztályozásával, mely a következő:

  • „A” jelölésű lemez: Az I. osztályú anyagot jelöli. Ebben nem találunk hibát, sem csomót.
  • „B” jelölésű lemez: A II. osztályú anyagok jele. Apróbb hibák előfordulnak a lemezen, például színeltérések, kis méretű nem kieső ághelyek, illetve a kis méretű kieső ághelyek helyének feltöltése színben megegyező ragasztóval.
  • „BB” jelölésű lemez: A III. osztály jelzése. Itt már fél centit meg nem haladó göcsökkel találkozhatunk. De a színlapon kevés a javítófolt. Ha ilyen lapot tudunk beszerezni, feltétlenül nézzük meg személyesen, hogy milyen hibák vannak a felületen.
  • „CP”: Az ebbe a minőségi csoportba sorolt lemezek hasonlóak a „BB” jelölésűekhez, de itt már felületi hibákkal találkozhatunk (színeltérés a színlapon stb.).
  • „C” lemez: Az ilyen rétegelt lemez a IV. minőségi osztályba tartozik. Ezeknél a lemezeknél a szerkezeten és nem a kinézeten van a hangsúly. Minden olyan „hiba” megengedett a felületen, amely az alapanyag felhasználására nincs negatív hatással.
Rétegelt nyírfa

Minden lemeznek van egy színoldala és egy hátoldala. Ezeket külön-külön osztályozzák, ezért vásárláskor ilyen jelölésekkel fogunk találkozni pl.: B/BB. Az első betű a színoldal, a második betű a hátoldal minőségét jelzi. (Előfordulhat, hogy a minőségi osztályokat római számokkal jelölik, pl.: I/III.)

A lemezek különféle vastagságban állnak a rendelkezésünkre. A 3mm-es lemez inkább a lézervágott alapanyagoknál fordul elő. Ha nagyobb méretben gondolkozunk (A4-től felfelé), mindenképpen legalább a 4-5 mm-es anyagvastagságot javaslom. Én a 6-8 mm-es lemezeket szoktam vásárolni, azok biztos nem görbülnek el az égetés során keletkező hőtől. Többnyire kb. 150 cm x 150 cm-es táblákban vásárolhatóak meg a rétegelt lemezek. Ezeket a búrolapszabászatban az általunk megadott méretre vágják fel.

A rétegelt lemez – bár manapság a faanyag ára az egekbe szökik – kedvező ára, egyszerű előkészítési igénye és könnyebb beszerezhetősége miatt kedvelt a pirográfiában. + 1 előny: szépen keretezhető, így az aktuális enteriőrhöz igazítható.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, ezért itt is elmondom: vigyázzunk az egészségünkre, és csak jól szellőztetett helyiségben dolgozzunk, lehetőség szerint viseljünk megfelelő szűrőbetéttel ellátott maszkot.

A következőkben szó esik majd az alapanyagok – köztük a rétegelt lemez – előkészítéséről.

Ez is édekelhet: Pirográfia – Csiszolás

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!