Fába égetett szöveg

Pirográfia – Szöveg fába égetése

Hogyan írjunk szépen fára?

   A fába égetett szöveg rendkívül mutatós, a sötéten bemélyedő betűk tökéletes összhangot alkotnak a különböző fa alapanyagokkal.

Azonban a látszólag egyszerűnek tűnő „írásnak” vannak bizonyos alapszabályai, amiket érdemes követnünk. Ha kellő körültekintéssel járunk el, látványos és tetszetős végeredményt kapunk. Ha viszont nem szánunk rá elegendő odafigyelést, csúnya „macskakaparás” lehet a vége. Ebben a cikkben ehhez szeretnék segítséget nyújtani.

Alapszabály: Csiszolás

A megfelelő előkészítés a feliratos fatáblák esetében is ugyanolyan fontos. Rétegelt lemeznél egy 400-as majd egy 800/1000-es csiszolópapírral, tömör fánál kicsit komolyabb csiszolómunkával  tökéletesen sima felületet alakítsunk ki (a csiszolásról ITT olvashatsz bővebben).

Mielőtt a szöveget felmásolnánk…

Az egyik legfontosabb, hogy nagyon ügyeljünk a helyesírásra. Aki bizonytalan egy-egy szó helyesírásában, annak az MTA (Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet) helyesírás-ellenőrző oldalát ajánlom figyelmébe, melyet ITT tudtok elérni.

Ha idézetről van szó, az interneten azt is könnyedén le tudjuk ellenőrizni, és javaslom is, hiszen itt is nagyon fontos a tökéletes egyezés az idézet szövegével.

A helyesírás és idézet ellenőrzést még akkor is tegyük meg, ha készen kaptuk az adott szöveget (pl.: megrendelő által), mert egy fára égetett helyesírási hiba pont olyan kényelmetlen és kellemetlen helyzetbe hozhat minket, mint azokat a kültéri plakáthoz/molinókhoz szöveget készítő grafikusokat, akik a „szerviz” vagy „mindig” szavakat simán leírják hosszú „í”-vel…

A szöveg felmásolása a fára

Legegyszerűbb, ha grafitpapírt használunk (vagy fekete indigót). /A minták, szövegek fára másolása külön cikket érdemel, így itt most nem részletezem túl bőven./

A lényeg, hogy tűpontosan másoljuk fel a kinyomatott szöveget, ügyelve arra is, hogy pontosan helyezkedjen el a fán – a csálén felmásolt és beégetett felirat nagyon vacakul fog festeni a végén, és azon már utólag semmit nem tudunk javítani.

Kezdődhet a betűk fába égetése

És itt a nagy csavar a dologban. Ugyanis mindenki azt gondolja először, hogy majd most toll helyett a pirográf eszközzel fog írni a fára. Nos, ez valójában egyáltalán nem így van.

   Ugyanis – ez betűvastagság és méret függő – az esetek 95%-ában a betűket rajzoljuk a fába a pirográffal, és nem írjuk! Ez a pirográfunk hegyétől is nagyban függ, de mivel a betűképzés során több irányból haladunk a fa felületén, teljesen különböző szögekben fogunk égetni a fa rostjaihoz képest. Másként égeti meg a hegy a fát rostirányban és másként égeti meg a rostokra merőlegesen. Pont ezért, ha sötét betűkkel égetünk – márpedig majdnem mindig így teszünk – muszáj „rajzolnunk” a betűket, és nem pedig egy mozdulatból „írni” azokat. Így fogjuk tudni elérni, hogy a betűink egyenletes vonalúak legyenek – ne legyen itt-ott vastagabb, ne égjen mélyebben a fába stb.

Természetesen, ha kicsi betűkből áll a szövegünk, akkor valóban író mozdulattal dolgozunk, de ott nagyon figyelni kell, hogy a páka hegyének melyik része éri éppen a fát, nehogy vastagabb vonal kerüljön oda, ahol éppen vékony betűt kell írnunk.

Az alábbi videóban láthatjátok, hogy széles betűk égetésénél a „rajzolást” el sem tudjuk kerülni.

+ 1 tipp

Nem vagyunk gépek, így előfordulhat, hogy picit például az „s” betűt nem sikerült teljesen a minta vonalát követve beégetni. Ha nem lett nagyobb vagy szélesebb, mint a többi betűkarakter, akkor semmi nincs veszve.

Csupán arra figyeljünk, hogy a táblán ugyanabból a betűtípusból előforduló összes „s” betűt ugyanolyanra égessük. Ha nem figyelünk arra, hogy a táblánkon előforduló adott betűink ugyanolyanok legyenek a következő szóban/sorban stb., akkor a végeredmény kesze-kusza hatást kelthet.

Befejezés

Az égetés végeztével radírozzuk ki a grafit/indigó nyomokat, „tisztázzuk” munkánkat és igény szerint kezeljük a felületet lakkal, olajjal stb.

Ha kérdésed van, tanácsra lenne szükséged, e-mailen vagy a facebook oldalon keress bátran!