Fába égetett történelem
A pirográfia története az őskortól napjainkig – 1. rész
A mai felgyorsult, számítógép vezérelt világunkban talán törvényszerű, hogy egyre többen térnek vissza gyökereikhez, a természethez, a természetes anyagokhoz. Folyamatosan növekszik az igény a kézzel készített berendezési tárgyakra, díszekre, bútorokra. Újra egyre népszerűbb a kézi famegmunkálás minden formája. És bizony reneszánszát éli egy méltatlanul háttérbe szorult faművészeti technika, a pirográfia is.
A „pirográfia” szó szószerinti jelentése tűzzel írás, melyet hazánkban sokan faégetésként ismernek. Valójában azonban a tűzgrafika nem csupán a fa szabadkézi díszítésére korlátozódik, hiszen sokféle természetes anyagot – mint bőr, vászon, papír, csont, kókuszdióhéj vagy akár a kiszárított lopótök is – dekorálhatunk felhevített fémhegyek segítségével, manapság főként pirográf – pákához hasonló – eszközzel.
Ha valaki korábban érdeklődött a pirográfia iránt, és aktív internet használó, akkor biztos, hogy legalább a wikipedia-n belefutott már egy-két érdekes (fél)információba. Én szeretnék ennél egy kicsit mélyebb ismeretekkel szolgálni, és a következőkben egy rövid történelmi utazásra hívom az olvasót, ugyanis a pirográfia egyáltalán nem újkeletű. (A technikáról bővebben ITT találsz információt.)
Hogyan kezdődött…
Tulajdonképpen a tűz és a vas megismerésével barlanglakó őseink díszítésre is használhatták (volna) a tűzben melegített vasat. Valójában főként az ókortól kezdve maradtak fenn olyan régészeti leletek, melyek tanúsítják, hogy a használati tárgyakat égetéssel is díszítették.
Találhatunk említést arról is, hogy a kínai Han-dinasztia (Kr.e. 202 – Kr. u. 220) korában igen elterjedt volt a „forró tűvel hímzés”, de az egyiptomiak, perui civilizációk, afrikai törzsek és a rómaiak is előszeretettel adtak egyedi külsőt ezzel a módszerrel a fából készült tárgyaiknak.
A középkori művészek, mesterek már fatüzelésű kályhákat használtak. Ezekben egyszerre több vasrudat, piszkavasat is hevítettek. Amíg az éppen kihűlt rudat melegítették a tűzben, az addigra már a kályhában átforrósodott másik vassal tudták folytatni munkájukat. A vasrudakon kívül más éles fémtárgyakat, tűket és késeket is alkalmaztak. A forró fémet a kovácsműhelyekben is használták díszítőeszközként, hiszen itt a műhely jellegéből adódóan eleve rendelkezésre állt mind a megfelelő fémeszköz, mind pedig az annak felforrósítására szolgáló alkalmatosság.
Ahogy a technika fejlődött…
A technika fejlődésével a faégetéshez használt eszközök is korszerűsödtek. A kályhákat már kisebb, hordozható, asztali berendezések váltották fel. 1889-ben François Manuel-Perier bemutatott egy pirográf-gépet a párizsi Nemzetközi Kiállításon, melynek ötlete egy orvosi célokra használt berendezésből eredt.
A szerszám szigetelt fogantyúval rendelkezett, és éles, platinából készült hegyben végződött. A készlethez a pirográf „ceruzán” kívül különféle méretű, éles platina hegyek, egy borszeszégő, egy üveg folyékony benzol és két gumicső tartozott – az egyik egy fújtatóhoz, a másik az üreges, platina hegyű ceruzához volt csatlakoztatva.
Korabeli égető készlet /forrás: cherrygallery.com/
A művész először felmelegítette a ceruza platina hegyét a borszeszégő lángjában, majd eloltotta azt. Miközben egyik kezével a fába égette a rajzot, a másik kezével folyamatosan a fújtatót pumpálta, mellyel benzolgőzt továbbított a csövön keresztül a készülék hegyéig.
A platina a benzolgőz segítségével melegedett fel (egész pontosan egy hőtermelő kémiai reakció történt, melynek hőjét a platina abszorbeálta). Jelen korunkból visszatekintve egy kicsit macerás lehetett folyamatosan pumpálni a fújtatót, és a benzol miatt nem mondanám túl egészségesnek sem a használatát, de a korábbi eljárásokhoz viszonyítva korszakalkotó találmány volt. Lényegesen gyorsabbá és könnyedebbé tette az alkotást.
Nem sokkal később, az 1920-as évek környékén pedig megjelentek az első, elektromos árammal működő pirográfok is. Ezek az eszközök már huzalokban végződtek, melyeket áram segítségével forrósítottak fel.
folyt.köv.
Egy másik cikkben a magyarországi pirográfia története kerül bemutatásra!
Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!
TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!