PIROGRÁFIA alapok

Mielőtt elkezdenénk a kiválasztott fára égetni, mindenképpen elő kell azt készíteni. Alapfeltétel, hogy csak és kizárólag kezeletlen, natúr fára dolgozzunk! (A lakkozott, festett stb. felület égetése egyrészt mérgező!, másrészt csúnya is lesz, pl.: a lakk, festék a hő hatására megolvad, hólyagosodik.)

Fontos, hogy száraz legyen az alapanyagunk. Az előkészítés módja attól függ, hogy megmunkált fára (vágódeszka, fakanál, fadoboz stb.) vagy tömör deszkára, rétegelt lemezre szeretnénk képet égetni.

A tömör deszkát gyalulni, majd csiszolni kell. Ha nincs lehetőségünk a gyalulásra, akkor a csiszolási folyamat egy picit meghosszabbodik, és a csiszolószerszámunktól függően még karizmainkat is erősíthetjük, de nagyon szép tiszta, sima felület képezhető a hársfán csiszolással is. Egyre finomabb csiszolópapírral csiszoljuk a felületet.

Természetesen, ha gyalult fáról vagy rétegelt lemezről van szó, elég 400-as szemcseméretűvel kezdeni a műveletet. A csiszolás befejező mozzanataként én mindig átcsiszolom a felületet egy nagyon finom szemcseméretű csiszolópapírral (1000-es) is. A megfelelő előkészítés azért fontos, hogy a fémhegy akadálytalanul csússzon a fa felületén, ne akadjon el benne. Ezáltal elkerülhetjük az akaratlan égetésnyomokat, nem kívánt fekete pöttyöket, foltokat. A kész mű esztétikai megjelenését és a lakkozás minőségét is befolyásolja, hogy mennyire jártunk el kellő alapossággal az előkészítés során.

A csiszolásról és az alapanyagról itt olvashatsz bővebben:

– CSISZOLÁS TUDNIVALÓK

– ALAPANYAG TUDNIVALÓK

– PAPÍR, MINT ALAPANYAG

A mintát a felrajzolt vonalakon végighaladva égetjük a fába, követjük a fára rajzolt mintát.

A különböző égető hegyeket váltogathatjuk munkánk során. Az ellapított hegyek általában tónusozásra (a felület elszínezésére=sötétítésére), míg a vékony, hegyes besütő fejek/égető hegyek pontozásra, vonalak fába égetésére és írásra valók.

Jómagam az „Egy hegy mind fölött.” elvet vallom. Nem szeretem folyton cserélgetni őket munka közben. Az ellapított tónusozó hegy felületével „színezem” el a fát, és oldalra billentve a hegy élével alkotom meg a vonalakat stb. Igazából ez teljesen személyre szabott, kinek mi a kényelmes.

Amikor egy adott területet sötétítünk el, többféleképpen is eljárhatunk: határozott, gyorsabb mozdulatokkal vagy éppen lassú, körkörös mozdulatokkal dolgozunk, attól függően, hogy milyen hatást kívánunk elérni.

Emlékszem, amikor az első hobbipákámat megvettem, nem voltam valami felkészült az alapanyagokat illetően (sem). Mikor megérkezett a csomag, és beüzemeltem a pákát, az első kezembe került fadarabot is alkalmasnak gondoltam a kezdeti próbálkozásokhoz. Ez történetesen egy fenyőléc volt, ami a srácaim ágya készítése során maradt meg. Az élmény siralmas volt, több ok miatt is.

Először is, mint az elején általában mindenki, a pákát úgy használtam, mintha ceruzát tartanék a kezemben. Ezért csak karcolgattam vele a felületet, jó erősen belenyomva a fába, és egyetlen egyenes vonalat sem tudtam húzni. Többszöri elkeseredett nekifutás után rájöttem, hogy itt bizony lassú, folytonos és korántsem nagy erőt kifejtő mozdulat szükséges ahhoz, hogy a fát megégesse, azaz elszínezze a páka hegye. Másodszor, mint kiderült, a fenyő nem igazán praktikus erre a célra.

Ajánlom figyelmedbe az alábbi cikkeket, melyek véleményem szerint nagy segítséget fognak neked jelenteni:

– VONALAS PIROGRÁFIA KÉSZÍTÉSE

– PIROGRÁFIA KÉSZÍTÉSE A HÁTTÉR KIALAKÍTÁSÁVAL

– EGYSZERŰ, DE MUTATÓS PIROGRÁFIA KÉSZÍTÉSE VÁZLATRAJZ STÍLUSBAN

– KÖNNYED FAÉGETÉS A PONTOZÁSOS STÍLUS SEGÍTSÉGÉVEL

– HOGYAN ÉGESSÜNK REALISTA STÍLUSBAN

A pirográfia egy „lassú” művészeti forma. Míg a ceruzával egy gyors mozdulattal is nyomot hagysz a papíron, addig a pirográfnak idő kell, hogy elszínezze a fa felületét.

Ha először van pirográf a kezedben, mindenképpen azt javaslom, hogy egy „próbafán” próbálgasd, hogy hogyan működik az eszköz.: Ismerkedj vele, mint amikor kisgyermekkorodban először rajzoltál filctollal. Tesztelgesd, hogy mennyi idő, míg a fa felülete reagál a páka hőjére. Próbáld ki, hogy milyen nyomot hagy a páka, ha erősebben, milyet, ha gyengédebben érinted a fához. Gyakorold rövid, majd egyre hosszabb vonalkák, sávok húzásával a tiszta vonalképzést (a tiszta vonalképzés azt jelenti, hogy az égetni kívánt vonalnak, mintának határozott széle van, elkülönül a fa alapszínétől = nem ég túl a fa felülete a minta kívánt szélein!). Próbálj hullámos vonalat, pöttyöket stb. készíteni.

Valóban úgy kell elképzelni a pirográf használatát, mint amikor filctollat használunk. Ha lassan húzzuk a papíron a filcet, akkor több festéket hagy maga után. Ha erősen nyomjuk a papírra, a sok-sok tinta mellett még át is lyukasztjuk a papírt. Ha finoman és egyenletesen használjuk, akkor a színek is egyenletesek lesznek a papíron. Ugyanez történik a pirográfia esetében is, csak itt nem tinta kerül a fára, hanem a páka hője nyomán „színeződik” el a felület.

Az alábbi két videómmal igyekeztem a fent leírtakat is bemutatni:

Az elkészült pirográfiát érdemes és javasolt valamilyen felületkezelő anyaggal bevonni – faolaj, lakk, viasz -, hogy hosszú időre megőrizzük az eredeti állapotát. Erre többféle lehetőségünk van, de ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni, ismernünk kell az egyes fa felületkezelő anyagok tulajdonságait és a fa felületére gyakorolt hatásait. Pl.: a különböző faolajok elsötétítik a fa eredeti színét, ezért porték kezelésére nem igazán jók, ellenben a fába égetett minták, mandalák, stb. esetében kiváló választás.

Én a portrékhoz lakksprayt használok, melynek UV védő hatása is van. Lakkok közül is nagyon széles a választék, vannak ecsettel/hengerrel kenhető lakkok, lakksprayk, ezen belül is kültéri, beltéri alkalmazásra szánt lakkok, fényes, selyemfényű és matt hatásúak. Ki kell tapasztalni, hogy kinek, melyik válik be a legjobban, illetve az adott pirográfiával melyik van leginkább összhangban.

A felületkezelő anyagok esetében mindig figyeljünk a használati útmutatóban leírtakra, tartsuk be a felhordással és száradási idővel kapcsolatos előírásokat. Ha konyhai eszközről van szó, akkor mindenféleképpen természetes/bio faolajat használjunk.

Inkább egy próbadarabon kísérletezzünk. Próbáljunk ki különböző anyagokat, ismerjük meg a fán kifejtett hatásukat, felhordási módjukat, az égetett felülettel való viszonyukat.

Igyekeztem összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat :). Végtelen oldalakat tudnék teleírni a pirográfiák készítésének mikéntjéről, a különböző alapanyagokról, az előkészítésükről, a felületkezelő anyagok sokféleségéről. Ha a pirográfia alapok tudnivalóin túl is szeretnél elmerülni a részletekben, IDE kattintva folyamatosan frissülő híreket, érdekességeket olvashatsz a faégetés témakörében.