Égetett fatábla – pirográfia kültérre

Égetett fatábla – pirográfia kültérre

Pirográfia kültéren – kültéri égetett fatábla: házszám-, utcanév-, névtábla

Hogy csináld, hogy tartós is legyen?

Ez a téma mindig megosztó szokott lenni. De szeretném a saját véleményemet leírni a kültéri égetett fatáblák témájában, és egy-két tanácsot adni.

Magam is nagyon sok megkeresést kapok, amiben azt szeretnék, hogy házszámtáblát, névtáblát, céges táblát, figyelmeztető táblát (pl. „Harapós kutya”) stb. készítsek szimplán faégetéssel.

És bizony mindig ugyanazt a választ szoktam adni: A pirográfia önmagában (ezt a későbbiekben ki is fejtem), bár nagyon mutatós, sajnos NEM ELLENÁLLÓ a kültéri viszonyokkal szemben. Nagyon hamar kifakul.

Az UV sugárzás, a csapadék, a hőmérsékletingadozás és a páratartalomváltozás mind-mind rendkívül negatív hatással vannak az égetett felületre.

Égetett fatábla

Sokan készítenek kültéri táblákat kizárólag pirográf technikával és nem mindig a legjobb alapanyagra.  Nekik is szeretnék egy-két tanáccsal szolgálni a következőkben. 

Ha szeretnéd, hogy a szabadba kihelyezve is tartós(abb) maradjon a munkád, akkor olvass tovább. Az alábbiakban leírtam a saját tapasztalataimon alapuló javaslataimat.

Röviden:

ALAPANYAG, ÉGETÉS MÓDJA, FELÜLETKEZELÉS = VÉDELEM.

Először is, a legfontosabb az alapanyagválasztás.

A sokak által használt rétegelt nyírfalemez kiváló beltéri képek készítéséhez, de itt most nem opció, felejtsük el. Ebben az esetben csak tömörfa jöhet szóba.

Tisztában kell lenni azzal, hogy mely fafajták bírják a fent leírt viszontagságokat. Ellenállónak kell lennie  a nedvesség szempontjából, és figyelembe kell venni azt is, hogy milyen vetemedési és zsugorodási tulajdonságai vannak a fának.

Fentiek alapján a hazai hagyományos fajták közül a tölgyfa kiváló választás lehet, hiszen ez a keményfák közé tartozó fafajta nagyon szívós, tartós és kevésbé vetemedik.

Ide sorolhatjuk még az akácfát. Az akácfa szintén keményfa, szabadban akár felületkezelés nélkül is sokáig tartós marad.

Kültéren strapabíró még a vörösfenyő és a borovi fenyő is. Mindkettő nagyon jól bírja az állandó nedvességet.

Tölgyfa

Tölgyfa

Akácfa

Akácfa

Miután kiválasztottuk a megfelelő alapanyagot, a következő módon tehetjük tartóssá/tartósabbá az égetést, nem mindegy ugyanis, hogy hogyan égetjük be a fába a mintát.

Tegyük ezt magas hőfokon, és hagyjuk, hogy jó mélyen égesse meg a felületet a pirográf.

Ezt követően pedig mindenképpen FESSÜK át a beleégetett mintát/szöveget legalább akril festékkel vagy más, kifejezetten fára való UV álló festékkel. Az interneten többféle terméket találunk, melyeket kültéri felhasználásra fejlesztettek ki. Érdemes tájékozódni, hogy melyik festék lesz számodra a legmegfelelőbb. (Ha a google keresőbe beírod: „Időjárásálló festék fára” vagy „UV álló fafesték” stb., rengeteg féle festék közül tudsz válogatni.)

Égetett fatábla

Ezután gondoskodnunk kell a fatábla kültéri védelméről is, ehhez pedig a megfelelő felületkezelési technikát kell kiválasztanunk.

Ugyanis a fát védenünk kell a gomba, a penész, az UV sugárzás és a csapadék behatásai ellen. Ezt többféleképpen tehetjük meg.

Ha a fa natúr kinézetét szeretnénk megtartani, akkor, használhatunk első rétegként gomba- és penész elleni színtelen alapozót. Majd ezt követi az UV és csapadék elleni védelemként szolgáló faápoló olaj vagy viasz. Viszont arra figyeljünk, hogy az olajozást/viaszozást 1-2 évente meg kell ismételni!

Olaj helyett választhatunk UV álló színtelen kültéri lakkot, de akár UV álló színtelen kültéri lazúrt is.

Ha a táblánkat esetleg színezni szeretnénk, akkor a színezett UV álló lazúrfestékek is a rendelkezésünkre állnak. Van sok 3 az 1-ben termék, mely faanyagvédőszer, alapozószer és vékonylazúr is egyben.

Gombás fa
Felületkezelés

Bármelyik anyagot is választod, mindenképpen végezz próbát egy másik fán, mielőtt a kész munkádon alkalmazod. És még egy fontos dolog. A szabadban elhelyezett fatábla sosem lesz gondozásmentes. Még a lakkozott verziót is időről-időre meg kell újítani, akárcsak például egy fa kerítést. 

A különböző felületkezelő anyagokról és felhasználási módjukról egy későbbi cikkben olvashattok.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán.

 

További bejegyzésekhez kattints IDE!

 

Pirogravírozás technika: Variációk egy témára 5. rész

Pirogravírozás technika: Variációk egy témára 5. rész

Pirogravírozás technika útmutató:

Variációk egy témára – 5. rész: realista stílus

A pirogravírozás technikáját megismertető sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

A leírások és a cikkek végén található videók segítségével kipróbálhatod magad különböző stílusokban, miközben észrevétlenül egyre bátrabban és magabiztosabban fogod használni a pirográf eszközödet is.

Ebben a pirográfia útmutatóban most a hagyományos faégetési technikát mutatom be, azaz a realista ábrázoláshoz szükséges tónusozást.

Ezzel elérkeztünk a cikksorozat 5. részéhez. A korábbi részekhez itt találod a linkeket.:

– Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

– A 2. részt ITT találod. 

– A 3. részt ITT olvashatod el.

– A 4. részhez IDE kattints.

ELSŐ LÉPÉS, az előkészítés

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS, a minta felrajzolása

Faégetés technika minta

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS: „fessük ki” a tulipánt

Hőfokszabályzós pákával készítettem ezt a képet. A kép elkezdése előtt érdemes egy próbafán tesztelni a különböző hőfokra állított eszközt, hogy milyen erősen színezi el a fát az éppen beállított hőfokon.

A felrajzolt mintához igazodva elkezdtem kidolgozni a képet. Érdemes a kép legsötétebb részét elkezdeni, mert ehhez tudjuk majd igazítani a további, világosabb tónusokat, fényeket.

Az árnyalatokat a pákám hegyének lapjával dolgozom ki, lassú, simító mozdulatokkal, vagy éppen picit gyorsabb, körkörös mozgással. Ez attól függ, hogy a fa adott része mikor reagál a legoptimálisabban a hőre.

Ahogy a videóban is látszik, több rétegben is megégetem a felületet, mert így lesz szép egyenletes a kívánt árnyalat. Ha túl nagy hőfokon égetném meg a fát, akkor feketén, foltosan bele-beleégetne a felületbe, ami nem igazán szép látvány a végeredmény tekintetében.

Ahol sötétebb tónust szeretnénk, ott lassan mozgassuk a pákát, ahol világosabbat, ott szinte alig hozzáérve, gyorsabb mozdulatokkal dolgozzunk. A videón mindez gyorsnak tűnik, de valójában a videón az égetési folyamat – nehogy unja halálra magát a néző… – kilencszeres gyorsításban látható.

Pirogravírozás árnyékolás

NEGYEDIK LÉPÉS: a textúra, a finom részletek kidolgozása

Pirogravírozás

Szerettem volna megjeleníteni sőt, kihangsúlyozni a képen a tulipán szirmainak finom redőit is. Ehhez a pákám hegyének az éleit használom, ott egyébként a hő kisebb területen koncentrálódik, így erősebb nyomot hagy a fán, mintha ugyanazon a hőfokon a hegy lapjával értem volna a fához.

A tónusok kialakítása közben figyeljünk, hogy ahol szeretnénk fényesebb, világosabb részt megjeleníteni, azt hagyjuk ki az égetés során, vagy csak nagyon halványan égessük meg.

Igazából a filctollal való színezéshez tudnám hasonlítani az egész folyamatot. Filctollal például ahol szeretnénk, hogy a szín erőteljesebb legyen, ott lassabban színezünk, tovább hagyjuk a toll hegyét a papíron, így arra több tinta kerül. Ahol halványabban szeretnénk a filctollal színezni, ott pedig alig érünk a papírhoz, szinte éppenhogy áthúzzuk a tollat a papír felületén. Körülbelül ilyen az égetés is.

Sziromról sziromra haladva keltjük életre a tulipánt

Részletről részletre haladva dolgozzuk ki a tulipán szirmait, szárát, levelét.

Érdemes élni a fény-árnyék megjelenítésének a lehetőségével, mert ettől fog igazán életre kelni az alkotásunk.

Ne féljünk erős, sötét tónust használni, ahol valóban sötétebb, árnyékos a terület, és ne mulasszuk el a virágunk fényesebb, világosabb részeinek kiemelését sem. Mivel a pirográfiában nem állnak különböző színek a rendelkezésünkre, így muszáj, hogy többféle, változatos árnyalatot használjunk egy-egy képen belül. Így fogjuk elérni a kellően kontrasztos és látványos megjelenést.

Faégetés, tűzgrafika, pirográfia

A végeredmény:

Pirográfia, pirogravírozás

Készült egy videó is a folyamatról:

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Faégetés technika útmutató: Variációk egy témára 4. rész

Faégetés technika útmutató: Variációk egy témára 4. rész

Faégetés technika útmutató:

Variációk egy témára – 4. rész: pontozásos stílus

Ebben a faégetés technika útmutatóban egy újabb stílust szeretnék bemutatni, amit könnyedén tudtok alkalmazni a pirográfia területén.

Ezzel elérkeztünk a cikksorozat 4. részéhez, melyben a pontozásos stílust próbáljuk ki. A korábbi részekhez itt találod a linkeket.:

– Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

– A 2. részt ITT találod. 

– A 3. részt ITT olvashatod el.

A pirográf technikát megismertető sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

A leírások és a cikkek végén található videók segítségével kipróbálhatod magad különböző stílusokban, miközben észrevétlenül egyre bátrabban és magabiztosabban fogod használni a pirográf eszközödet is.

ELSŐ LÉPÉS, az előkészítés

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS, a minta felrajzolása

Faégetés technika minta

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS: kezdődhet a pontozás

Először is vizsgáljuk meg, hogy hol szeretnénk sötétebb, hol világosabb területeket kialakítani. Ugyanis a pontokat ennek megfelelően fogjuk égetni.

Ahol sötétebb tónust szeretnénk, ott sűrűbben, ahol világos tónusra van szükségünk, ott ritkábban égetjük a pontokat a fába.

Amire figyelni érdemes:

– Viszonylag alacsony legyen a hőfok, ezt érdemes egy próbafán tesztelgetni. Nem jó, ha túl feketén éget, mert akkor nem igazán tudunk apró pöttyöket égetni, illetve „összeégnek” az egymás mellé elhelyezett pontok.

– Ne nyomjuk rá erősen a pákát a fára.

– A tónusokat próbáljuk meg valóban a pöttyök sűrűségével kialakítani.

– Világosabb terület = kevesebb pötty, egész finoman égetve. Sötétebb terület = égessük egymáshoz közelebb, akár szorosan egymás mellé a pontokat.

Faégetés technika útmutató pontozás

KEZDŐK is bátran kipróbálhatják

Faégetés pontozással

Ezzel a pontozásos technikával is nagyon egyedi, különleges hatású tűzgrafikát tudunk készíteni. Megmondom őszintén, hogy nagy méretben én nem biztos, hogy bevállalnám – ez a tulipán 10 x 15 cm-es lapra készült -, mert a szemeimet elég hamar kifárasztotta, valamint azért idő kell, mire egy nagy felületetet végigpontozunk.

De kisebb képeknél – vagy türelmes alkotóknak akár nagyobb méretű alkotásoknál is – bátran bevethető stílus.

Kezdő pirográfusoknak is jó szívvel ajánlom, nagyon-nagyon sokat segít a magabiztos eszközhasználat kialakításában.

Az én tulipánom így sikerült:

Faégetés tulipán pontozás

A folyamatról videót is készítettem feliratozott magyarázattal. Jó szórakozást!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográf technika útmutató – Variációk egy témára 3. rész

Pirográf technika útmutató – Variációk egy témára 3. rész

Pirográf technika útmutató:

Variációk egy témára – 3. rész: vázlatrajz stílus

Elérkeztünk a cikksorozat 3. részéhez, melyben egy újabb pirográf technika kerül bemutatásra.

Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

A 2. részt ITT találod. 

Ebben a pirográfia, faégetés útmutató sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS:

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Faégetés

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS:

Az első részben leírt módon (IDE kattintva találod – „harmadik lépés” bekezdésnél) megégetjük a tulipán körvonalát.

Most nem a lapját, hanem az élét használtam a hegyemnek. Én a kedvenc univerzális hegyemmel dolgoztam, de nem baj, ha nincs ilyened. Keress egy olyan hegyet a tieid között, amivel vékony vonalkákat tudsz húzni.

Ugyanis nincs más dolgunk, mint párhuzamos vonalak égetésével kialakítani a tulipánunk sötétebb részeit, tónusait.

A vázlatrajzokhoz hasonló stílust szerettem volna elérni. Így ugyanúgy próbáltam használni a pákám, ahogy a grafikus használja a ceruzát a rajzának készítése során.

Pirográf technika vázlatrajz

A vázlatrajz-stílus eléréshez az alábbi folyamatot kövesd:

Faégetés tipp

Én „firka-stílusnak” hívom amúgy, mert semmi részletesség nincs benne. A rajztechnikának azt az ányékoló technikáját használom, melynek során egymást keresztező vonalakkal érik el a sötétebb tónusokat.

Tehát egyszerűen ahol szeretném, hogy sötétebb felületet alakítsak ki, ott a már meghúzogatott vonalakat más irányból újabbakkal keresztezem egészen addig, amíg a kellő tónust el nem érem.

Fontos: A pákámat végig a legalacsonyabb hőfokon használtam, és igyekeztem nem a pákám hőjével erősebbé tenni az adott részeket. Arra törekedtem, hogy valóban az egymásra keresztezett vonalkák adják a sötétebb területeket.

És a végeredmény:

Tulipán pirográfia

Tulajdonképpen ez a tulipán egy valódi tűzgrafika. A készítés folyamatáról egy rövid videót is megnézhetsz, melyben feliratoztam a leglényegesebb tudnivalókat. Jó szórakozást! Jó alkotást!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Faégetés útmutató – Variációk egy témára 2. rész

Faégetés útmutató – Variációk egy témára 2. rész

Faégetés útmutató:

Variációk egy témára – 2. rész: főszerepben a háttér

Több részes cikksorozatot indítottam, melynek ez a 2. része.

Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

Ebben a pirográfia, faégetés útmutató sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS:

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Faégetés

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS:

Megfordítjuk a hagyományos ábrázolási módot, és nem a mintát égetjük ki… Hanem a hátteret dolgozzuk ki úgy, hogy kiemelje a felrajzolt mintát.

Ez a technika is nagyszerű azoknak az alkotóknak is, akik még nem használják kellő magabiztossággal a pákát, esetleg még nehezen megy az egyenletes tónusozás.

A hátteret többféleképpen is kitölthetjük. Próbáljuk most meg úgy, hogy simán a pákánk hegye által hagyott „nyomokkal” töltjük ki a hátteret. Kapható kifejezetten olyan hegy is egy-két páka típushoz, aminek egy gömb van a végén. Nekem nincs ilyenem, viszont imádom a pöttyökkel telerakott hátteret. Erre a Brenn Peter Junior pákám „író” hegye is tökéletes.

De nyugodtan lehet kísérletezni egyforma kis vonalkákkal is, kinek, mi tetszik.

Faégetés útmutató

MIRE FIGYELJ?

Faégetés háttér kidolgozás

1. Viszonylag magas legyen a páka hőfoka. Ezt teszteld egy próbafán előbb. A lényeg, hogy annyira legyen forró a pirográfod, hogy már koromfekete nyomot égessen a fába, DE ne égessen „túl” mély lyukat, ne süllyedjen el a páka hegye egy pillanat alatt a fába.

2. Rád van bízva, hogy a pöttyöket milyen rendszer szerint égeted. Én szép sorban szoktam haladni. Fontos, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek.

3. Légy türelmes! Próbáld meg egyenletes mozdulatokkal pöttyözni/vonalkázni stb. a felületet. A végén zavarja az összképet, ha az egyik mélyebben, jobban van a fába égetve, a másik pedig csak fele annyira.

Nincs más dolgunk, mint az egész hátteret szépen kitölteni.

A VÉGEREDMÉNY:

A háttér kitöltése után egy nagyon-nagyon picit árnyékoltam a tulipán szárán, levelén és egy hangyányit a szirmok alsó részén.

Az én „negatív” tulipánom ilyen lett:

Talán látszik a fotón is, hogy a sok apró elszenesedett pöttyön hogy csillog a fény. Szinte csillámlik. Ha lelakkozzuk a kész képet, ez a sötét csillogó háttér még intenzívebbé válik.

Sok sikert a képek alkotásához! Remélem, tudtam egy újabb ötletet és pici segítséget adni.

Pirográfia faégetés

A folyamatról készítettem egy videót is, melyben egy-két jó tanácsot feliratoztam. Nem lett túl hosszú, hiszen a monoton pöttyözés nem annyira látványos, de érdemes rászánni azt a 3 és fél percet. Ja! És talán ennél a videónál is elég jól látszik, hogy miért fontos, hogy viselj maszkot, és jól szellőztetett helyiségben alkoss!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pirográfia útmutató – Variációk egy témára 1. rész

Pirográfia útmutató – Variációk egy témára 1. rész

Variációk egy témára – 1. rész: egyszerű faégetés

Több részes cikksorozatot indítok Pirográfia útmutató címmel, amiben a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel „könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt fogom elkészíteni más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS: 

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigós mintát a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

Pirográfia minta

HARMADIK LÉPÉS:

Faégetés
Faégetés vonalas minta

A mintát a ceruzás vonalon haladva égetjük a fába.

Nem érdemes túl nagy hőfokon dolgozni, mert túl fogjuk égetni a rajzunkat, azaz ún. „udvara” lesz az égetett vonalnak.

Egy-két külföldi alkotónál láttam, hogy ezer fokon égetik a mintát, füstöl a fa, és ez baromira látványos a videókon, de ők utána még újra átcsiszolják a kész munkát – hogy ezeket a túlégetett részeket eltüntessék -, ami szerintem teljesen felesleges.

Ráadásul, ha túlságosan magas hőfokon égetünk egy hibás vonalat a fába, ahova amúgy egyáltalán nem szerettünk volna égetni, annak a nyomát el sem lehet tüntetni.

Sokkal egyszerűbb (szerintem), ha kiválasztjuk azt a hőfokot, amivel szépen, egyenletesen tudunk dolgozni. Az sem baj, ha többször kell áthaladnunk a vonalon.

Ha hobbi pákánk van, itt a mozdulatunk sebessége és erőssége (milyen erősen nyomjuk a felülethez a pákát) fogja meghatározni, hogy mennyire égetjük a fát.

Az olvasók közül, akik úgy érzitek, hogy még nem ismertétek ki az eszközt, és még csak most barátkoztok a pirográfiával, nyugodtan megállhatok itt a kép készítésében, de én mindenkit arra biztatok, hogy tegyen egy próbát, hiszen a  puding próbája az evés, és gyakorlat teszi a mestert.

NEGYEDIK LÉPÉS:

Kezdőként a fa egyenletes elszínezése, azaz a tónusok kialakítása egyáltalán nem könnyű feladat.

Ahhoz, hogy szép, összefüggő és nem foltos felületet tudjunk a fába égetni a páka „lapos” hegyével, már kell egy kialakult, biztos eszközhasználat. Páka típusonként más a hegy neve, formája. Pl.: hobbi pákánál, ha minden igaz ez „levél” formájú, Brenn Peternél „patkó” stb.  A lényeg, hogy a hegynek legyen lapja, amit egyenletesen mozgatva tudjuk a fát a kellő mértékben elszínezni. Ehhez sok gyakorlásra van szükség.

Most egy olyan példát hoztam, amit szerintem a kevésbé gyakorlott alkotók is meg fognak tudni csinálni. A képen láthatjátok, hogy nem az egész mintát színezem el, inkább csak amolyan „díszítésként” használom a tónusokat.

Pirográfia útmutató

A kulcs a mozdulatban van. Ezt érdemes egy próbafán gyakorolni.: A pákát először lassan, majd egy picit gyorsuló mozdulattal húzzuk el úgy, hogy közben egyre kevésbé nyomjuk a fához. Ezt a felszálló repülő mozgásához szokták hasonlítani. A cikk végén van egy videó, érdemes belekukkantani.

A pákám a kép készítése alatt ugyanarra a viszonylag magas hőfokra volt beállítva.

Én a kedvenc hegyemmel dolgoztam, de bármelyik „lapos” tónusozó heggyel meg lehet próbálni, ha szélesebb, akkor az elszínezett sávok szélesebbek lesznek. Így is, úgy is nagyon szép hatást fogunk elérni.

Az én tulipánom ilyen minimalista lett, de szemléltetésnek szerintem kiváló.:

Pirográfia egyszerűen

A kép készítéséről itt egy videó is, amiben talán sikerül bemutatnom a fent leírtakat. Némi magyarázatot is írtam hozzá, az uncsi részeket felgyorsítottam.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Pete Móni tűzzel festett világa

Pete Móni tűzzel festett világa

Pete Móni, a tűzfestészet hazai képviselője

Pete Móni

Mónit azóta „ismerem”, hogy friss pákatulajdonosként tanácsot kértem az egyik közösségi oldalon egy csoportban. Nemcsak pirográf alkotásaival, de segítőkészségével, odaadó támogatásával is kitűnt a csoport tagjai közül.

Úgy hozta az élet, hogy az elmúlt években több fontos művészi – főként a pirográfiát érintő – kezdeményezés aktív résztvevőjeként volt jelen, így nekem is alkalmam nyílt együtt dolgozni vele.

Azon túl, hogy egy nagyon kedves, nyitott és segítőkész személyt ismertem meg benne, lenyűgöz, ahogy a tűzzel bánik. Igen, Móni a pirográf páka mellett nyílt lánggal is alkot. Tulajdonképpen a pirográf eszközt tekinthetjük úgy, mint egy ceruzát, amivel tűzgrafikákat készítünk. A lánggal pedig valódi, tűzzel festett művek születnek.

Ebben a riportban őt és különleges művészetét szeretném kicsit közelebbről bemutatni nektek.

A már szinte kötelező kérdés feltevésével kezdeném a beszélgetést: Hogyan találtatok egymásra a pirográfiával?

Nyolc évvel ezelőtt kreatív videókat nézegetve futottam bele  Minisa Robinson, amerikai pirográfus videóiba. Azonnal magával ragadott a látvány. Tudtam, hogy mindenképp ki szeretném próbálni ezt a technikát, és miután itthon semmit sem találtam a pirográfiával kapcsolatban, elkezdtem a külföldi videókat keresni.

Miután úgy éreztem talán sikerült megértenem mindazt, amit láttam, megrendeltem az első kis kék besütőpákámat. Emlékszem, mennyire izgatott voltam mikor megérkezett, azt sem tudtam hogyan is álljak neki. A videókat bújva apránként kezdtem el égetni, autodidakta módban, lépésről-lépésre, hegyről-hegyre próbálgatva, ismerkedve a technikával, a falapok tulajdonságaival. Az elején még döcögősen, rengeteg csalódással  égettem, de ez ezzel jár. Minden hibámból tanulva gyakoroltam tovább.

Megtanultam hamar, hogy ez a szerelem kitartást, türelmet és sok-sok gyakorlást igényel. Először csak egyszerű mintákat égettem, azokon tanultam meg, hogy melyik fejjel hogyan lehet égetni, árnyalni. Közben kitapasztaltam milyen fára lehet szebben dolgozni. Melyik fa milyen árnyalatokban ég.  Négy év kellett hozzá, hogy úgy érezzem, portrét szeretnék csinálni.

Ekkor kaptam férjemtől az első hőfokszabályzós gépemet. Teljesen más volt vele égetni, mint a sima pákáimmal. Az addig magamba szívott tudományom a pákával való égetésről tehettem a  polcra, és kezdhettem elölről a hurokkal való égetéssel. Idővel az egyszerű mintákat felváltották a bonyolultabb képek, portrék, melyek készítése alatt mindig tanultam valami újat. Ma már szinte csak lánggal festek, de most is folyamatosan tanulok.

Az utóbbi időben főként nyílt lánggal alkotsz, szó szerinti tűzfestményeket készítesz. Honnan jött az ötlet?

Legelőször az egyik pirográfus barátom, Kroboth Csabi meseszép Buddha munkájánál láttam magát a gázforrasztót. Furdalt a kíváncsiság, hogy hogyan is működik.

Sajnos nem sok mindent találtam a témával kapcsolatban, mígnem kb. három évvel ezelőtt belebotlottam Salvador Sallesbe és a munkáiba. Ámulatba ejtő könnyedséggel égetett a gáz lángjával. Akkor éreztem azt, hogy megtaláltam amit kerestem, gázzal szeretnék festeni.

Előszőr kis flambírozó pisztolyokat vettem, de hamar rájöttem, hogy nem lesznek az igaziak, mert lehetetlen velük szép árnyalatokat, átmeneteket égetni. Ezután váltottam a (Dremel) gázforrasztómra.

Nem volt felhőtlen a viszonyunk az elején, rengeteg képet elrontottam, mire megtanultam kezelni. Amilyen könnyűnek tűnik, pont annyira nehéz használni. Sokkal több türelmet kíván az embertől mint a pirográfok. Illetve a hibázási lehetőség is nagyobb.

A faégetés, a tűzgrafikák készítésének elsajátításához ma már nagyon sok segítséget találunk az interneten, videók, leírások formájában. A nyílt lánggal való grafikák készítésről ez már nem mondható el. Hogyan tanultad meg a tűzfestés mikéntjét?

Eleinte egyszerűbb árnyalásoknál próbáltam használni, kísérleteztem a láng erősséggel illetve a fától levő távolsággal. Ezenkívül a fa fajtája sem volt mindegy, mert a nyílt lánggal égetve teljesen más árnyalatokban ég a felület, mint egy pirográf esetében. Voltak is érdekes, néha bizarr munkák, melyeken jót nevettem, vagy épp sírtam. Miután itthon semmilyen segítséget nem találtam a lángfestést illetően, a saját hibáimból tanultam. Szabad időmben Salva képeit, videóit nézegetve próbáltam rájönni, hogy vajon hogy csinálja. Bevallom őszintén nem volt egyszerű, még most is van mit tanulnom, van hova fejlődnöm. De nem adom fel, ez nem az a szerelem, amit fel lehet adni.

Mi alapján választod ki a képeid témáját?

Változó. Attól is függ, milyen a hangulatom. Van-e a képen olyan, ami megfog. Teljesen mindegy, hogy szobor, portré, állat, esetleg egy virág, ha fantáziát látok benne, akkor felégetem. Amik a gyengéim, azok az árnyjátékok, a sötét hátterek. Gázzal igazi kihívás őket égetni, főleg mivel nem könnyű az egyenletes átmeneteket elérni. Nem is mindig sikerül, de ez nem baj. Ha ránézek egy képre, az agyam átkonvertálja, hogy milyen is lenne égetve… Tudom ez vicces így, de tényleg. Mint ahogyan Totyó fekete-fehérben lát…, na én meg szépiában látok.

Rejt a nyílt láng használata olyan veszélyeket, melyekre mindenféleképpen kiemelt figyelmet kell fordítani?

Igen.
Kezdésnek azt, hogy gázzal tölti az ember. A gáz nem játék, nagyon kell rá figyelni. Közben nyílt láng, meg cigaretta ugye tilos.

Azután figyelni kell, hogy pihentetve legyen használat közben, mert a folyamatos használat alatt tönkre mehet, vagy rosszabb esetben komoly balesetet is okozhat. Sajnos tapasztaltam már milyen, mikor egy zsebsárkány (flambírozó pisztoly) elszáll a kezemben.

A pillanat töredékén múlt, hogy a hangjától megijedve időben eldobtam, és nem durrant el a kezemben. Akkor megtanultam, hogy ugyanúgy ahogy pirográfból, gázosból is többet kell venni, hogy váltásban lehessen használni.

Illetve mindenképp jó szellőzés mellett szabad csak használni, mert komoly fejfájást okozhat, hiszen bármilyen kicsi is, mégiscsak gáz.

Pete Móni

Ha valaki belekóstolna a tűzfestmények készítésébe, mit tanácsolsz neki akár alapanyag, akár eszköz tekintetében?

Először is, legyen önmagával szemben türelmes. A felületet, melyre égetni szeretne, ebben az esetben tényleg tükörsimára kell csiszolni. Vagy még annál is simábbra. Legalább 6mm vastag lapra szabad égetni vele, de jobb, ha 8mm, vagy vastagabb. Sajnos a 6mm-nél vékonyabb lapok nem alkalmasak tűzfestéshez. Eldeformálódnak a hőtől. Mindenképp minőségi forrasztót érdemes venni. Az elmúlt években rengeteg olcsó kategóriás eszközt dobtak piacra, legtöbb esetben bejött az „olcsó húsnak híg a leve” mondás. Nem érdemes rajta spórolni. Egy drágább kategóriás forrasztó hosszútávon jobban megéri, mint pár havonta egy olcsó. De ez nem csak a gázforrasztókra igaz, a pirográfokra is. Fontos a fa minősége is amire dolgozni szeretne, minden esetben osztályozott lapra szabad égetni, legalább B/BB, BB/CP minőségre. Az utóbbi időben rengetegen akarnak gyors hasznot szerezni ipari hulladékfák árusításával, melyet méretre vágva kínálnak. Legfőképp kezdő pirográfusoknak. Csak ezeknek sem a ragasztása, sem a minősége nem alkalmas arra, hogy égetve legyen. Ha lehetőség van rá, inkább lapszabászatban vagy falapok értékesítésével is foglalkozó üzletekben, eladóknál vásároljanak alapanyagot.

Szomód „Arany kezű” díjas alkotója vagy és alkotásaid kiállításon is szerepeltek már. Hogyan tud ma egy művész kitörni az ismeretlenségből?

Nehezen. Főleg a mai gépies világban. Ha a művészi pirográfiát nézem, akkor úgy gondolom, nehezebb amatőr művészként egy olyan technikával, amit itthon nem nagyon ismernek. Amikor kiállítóhelyet kerestem, volt, ahol azt se tudták miről beszélek, és lehetőség helyett tudatlan elutasítást kaptam. Bevallom, nagyon rosszul esett. Mert attól, hogy nincs végzettségem meg „papírom” arról, amit csinálok, még lehet értékes a közönségnek.

De szerencsésnek mondhatom magam, hisz több helyen volt már lehetőségem megmutatni a munkáimat. Több internetes felületen, kiállításokon itt Szomódon, illetve 2019-ben Tatán az első önálló kiállításomon. Tavaly pedig még nyomtatott formában is, a Magyar Asztalos szaklapban, amiért nagyon hálás vagyok. A nem művészi pirográfiát tekintve talán kicsit jobb a helyzet, mivel dekorációs jellegével bátran megállja a helyét bármelyik vásárban. Az elmúlt években nagyon sok pirográfus választotta ezt az utat, innen is kívánok nekik sok megrendelőt és kitartást az akadályok leküzdéséhez. Magam részéről maradok művészlélek, aki a saját örömére alkot.

Az elmúlt időszakban azonban keveset hallhattunk rólad. Szándékos vagy kényszerű a háttérbe vonulás?

Ez is, az is.
Munka és család mellett az utóbbi időben kevesebb időm van égetni. A másik oka lelki. Tavaly év végén elvesztettem szeretett Apukámat, aki nagyon sokat jelentett nekem. A halála után hónapokig nem tudtam leülni égetni. Hálával tartozom a családomnak, legfőképp a férjemnek, aki a legnagyobb támaszom, a barátaimnak és nem utolsó sorban az imádnivaló munkatársaimnak meg a világ legjobb főnökének, hogy segítettek, és segítenek ezen a nehéz időszakon túl lenni. Tudom, hogy Apukám is azt szeretné, ha folytatnám. Velem van idebent legbelül, és támogat lelkileg, ahogyan azt életében tette.

Milyen jövőbeni terveid vannak a művészetedre vonatkozóan?

Elsősorban fejlődni tovább. Ha idén már nem is, de jövőre szeretnék egy újabb kiállítást. Jelenleg kísérletezem, szeretném ötvözni a tűzfestést más technikákkal, anyagok használatával (pl csipke), de ez még egyelőre titok.

Ezenkívül két régi vágyam van, az egyik egy közös nagy kiállítás azokkal a pirográf művész társakkal, akiket szeretek, és tisztelek. A másik pedig egy pirográf alkotótábor lelkes pirográfusoknak, amely már létrejött volna, ha nem szól közbe a járványhelyzet. Aztán ha egyszer valami csoda folytán lehetőségem adódna, nyitnék egy galériát. Mely technikától függetlenül, amatőr művészeknek biztosítana  lehetőséget a bemutatkozásra.

Al Pacino

Búcsúzóul szeretnélek megkérni, hogy oszd meg velünk, számodra mit jelent a pirográfia.

Számomra szerelem.

Az a pár óra, amit égetéssel tölthetek, megnyugvást ad a lelkemnek. Olyankor kikapcsolok. Csak én vagyok meg a kis forrasztóm és a fa, aminek imádom az illatát. Szeretem, ahogy pár grafit vonal mögül apránként életre kel, amit fejben megálmodtam. S mialatt életre kel, kiszakadhatok a hétköznapok mókuskerekéből, elszállnak a gondolatok és minden, ami bánt.

Néhány gondolat…
A pirográfia és a tűzfestés kitartást, türelmet és sok gyakorlást kíván. Ezt a csodálatos technikát nem lehet pár nap alatt megtanulni, elsajátítani. Ha valaki nem érez magában kellő kitartást, csalódni fog. Sokszor látom mikor pár égetés után valaki portrét akar égetni, és nem érti, miért nem sikerül.  A fejlődésre időt kell hagyni, nem lehet siettetni. Az elmúlt években nagyon sok embert volt szerencsém megismerni. Voltak, akik hamar ráéreztek, és hihetetlen tempóban fejlődtek. Voltak, akik kevésbé, és vagy feladták, vagy kitartóan égetnek azóta is a maguk kis tempójában.  Nem vagyunk egyformák, ezáltal nem várhatjuk el magunktól, hogy mi is olyan tempóban fejlődjünk, mint mások. Nekem is van még hova fejlődni, van még mit tanulni. Fényévekre vagyok azoktól a művészektől, akikre felnézek. De ezért jók a példaképek, akik ösztönzik az embert, hogy meg lehet tanulni…, csak akarni kell. Alázattal és türelemmel..

Képek forrása: Pete Móni

Pete Móni munkáit itt tudjátok megtekinteni: facebook

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!