Faégetés útmutató:

Variációk egy témára – 2. rész: főszerepben a háttér

Több részes cikksorozatot indítottam, melynek ez a 2. része.

Az 1. részt IDE kattintva tudod elolvasni.

Ebben a pirográfia, faégetés útmutató sorozatban a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel “könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt készítem el más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS:

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

Ha megfelelően előkészítettük a falapot, másoljuk rá a mintát. Ez történhet ceruzával szabadkézzel, vagy grafitpapír segítségével is átrajzolhatjuk a kinyomtatott mintát. Az indigót nem javaslom, mert nehéz égetés után eltávolítani az indigó nyomait a fáról.

A grafitpapírról: ugyanazon az elven működik, mint az indigó, csak tinta helyett grafit van a hátulján, így az égetés végeztével simán le tudjuk a radírozni a felületről a mintarajz vonalait.

Helyezzük a grafitpapírt a falap és a kinyomtatott minta közé. A mintát és a grafitpapírt rögzítsük a fához (pl.: cellux segítségével). Ezután rajzoljuk át a kinyomtatott mintát.

Ha készen vagyunk az átrajzolással, távolítsuk el a mintalapot és a grafitpapírt, és készen is áll a rajzunk az égetésre.

HARMADIK LÉPÉS:

MIRE FIGYELJ?

1. Viszonylag magas legyen a páka hőfoka. Ezt teszteld egy próbafán előbb. A lényeg, hogy annyira legyen forró a pirográfod, hogy már koromfekete nyomot égessen a fába, DE ne égessen „túl” mély lyukat, ne süllyedjen el a páka hegye egy pillanat alatt a fába.

2. Rád van bízva, hogy a pöttyöket milyen rendszer szerint égeted. Én szép sorban szoktam haladni. Fontos, hogy szorosan egymás mellé kerüljenek.

3. Légy türelmes! Próbáld meg egyenletes mozdulatokkal pöttyözni/vonalkázni stb. a felületet. A végén zavarja az összképet, ha az egyik mélyebben, jobban van a fába égetve, a másik pedig csak fele annyira.

Nincs más dolgunk, mint az egész hátteret szépen kitölteni.

A VÉGEREDMÉNY:

A folyamatról készítettem egy videót is, melyben egy-két jó tanácsot feliratoztam. Nem lett túl hosszú, hiszen a monoton pöttyözés nem annyira látványos, de érdemes rászánni azt a 3 és fél percet. Ja! És talán ennél a videónál is elég jól látszik, hogy miért fontos, hogy viselj maszkot, és jól szellőztetett helyiségben alkoss!

Variációk egy témára – 1. rész: egyszerű faégetés

Több részes cikksorozatot indítok Pirográfia útmutató címmel, amiben a kezdők is találhatnak olyan égetési stílusokat, technikákat, amelyekkel „könnyedén” tudnak mutatós, figyelemfelkeltő, különleges tűzgrafikákat készíteni.

Ugyanazt az alap mintát, egy egyszerű tulipánt fogom elkészíteni más-más stílusban, más-más faégetési technikával.

Tartsatok velem, kísérletezzetek bátran! A cikksorozat végére biztos, hogy sokkal magabiztosabban és bátrabban fogjátok használni a pirográf pákát.

Ezeken a tűzgrafikákon keresztül szeretném nektek megmutatni, hogy mennyire sokoldalú technika a pirográfia, és talán sikerül egy kicsit az alkotói látásmódot, gondolkodásmódot is tágítani.

Vágjunk bele!

ELSŐ LÉPÉS: 

A kiválasztott falapot/tömör fa deszkát meg kell csiszolni. A csiszolásról már korábban írtam részletesen, ITT tudod elolvasni.

MÁSODIK LÉPÉS:

HARMADIK LÉPÉS:

A mintát a ceruzás vonalon haladva égetjük a fába.

Nem érdemes túl nagy hőfokon dolgozni, mert túl fogjuk égetni a rajzunkat, azaz ún. „udvara” lesz az égetett vonalnak.

Egy-két külföldi alkotónál láttam, hogy ezer fokon égetik a mintát, füstöl a fa, és ez baromira látványos a videókon, de ők utána még újra átcsiszolják a kész munkát – hogy ezeket a túlégetett részeket eltüntessék -, ami szerintem teljesen felesleges.

Ráadásul, ha túlságosan magas hőfokon égetünk egy hibás vonalat a fába, ahova amúgy egyáltalán nem szerettünk volna égetni, annak a nyomát el sem lehet tüntetni.

Sokkal egyszerűbb (szerintem), ha kiválasztjuk azt a hőfokot, amivel szépen, egyenletesen tudunk dolgozni. Az sem baj, ha többször kell áthaladnunk a vonalon.

Ha hobbi pákánk van, itt a mozdulatunk sebessége és erőssége (milyen erősen nyomjuk a felülethez a pákát) fogja meghatározni, hogy mennyire égetjük a fát.

Az olvasók közül, akik úgy érzitek, hogy még nem ismertétek ki az eszközt, és még csak most barátkoztok a pirográfiával, nyugodtan megállhatok itt a kép készítésében, de én mindenkit arra biztatok, hogy tegyen egy próbát, hiszen a  puding próbája az evés, és gyakorlat teszi a mestert.

NEGYEDIK LÉPÉS:

A kulcs a mozdulatban van. Ezt érdemes egy próbafán gyakorolni.: A pákát először lassan, majd egy picit gyorsuló mozdulattal húzzuk el úgy, hogy közben egyre kevésbé nyomjuk a fához. Ezt a felszálló repülő mozgásához szokták hasonlítani. A cikk végén van egy videó, érdemes belekukkantani.

A pákám a kép készítése alatt ugyanarra a viszonylag magas hőfokra volt beállítva.

Én a kedvenc hegyemmel dolgoztam, de bármelyik „lapos” tónusozó heggyel meg lehet próbálni, ha szélesebb, akkor az elszínezett sávok szélesebbek lesznek. Így is, úgy is nagyon szép hatást fogunk elérni.

Az én tulipánom ilyen minimalista lett, de szemléltetésnek szerintem kiváló.:

A kép készítéséről itt egy videó is, amiben talán sikerül bemutatnom a fent leírtakat. Némi magyarázatot is írtam hozzá, az uncsi részeket felgyorsítottam.