A pirográfia Magyarországon

A pirográfia Magyarországon

Fába égetett történelem

A pirográfia története az őskortól napjainkig – 2. rész  

Az előző részben a pirográfia és a pirográf eszközök fejlődését ismerhettétek meg. Ebben a részben a magyarországi pirográfia, pirogravírozás elterjedéséről olvashattok. (Az előző rész ITT érhető el.)

A pirográfia Magyarországon az 1800-as években 

Hazánkban az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején volt nagy divatja a faégetésnek, elsősorban a magyar dualista társadalom műpártoló előkelőségeinek körében.

A Pallas Nagy Lexikonát fellapozva (1893-1897) az alábbi meghatározást találhatjuk a témakörben (idézet):

Izzó tű: A fának simára gyalult fölszinén a diszítményt vagy vésővel való faragás vagy izzó fémtűvel való égetés utján állíthatjuk elő. Az előbbi eljárás a szokottabb, az utóbbi kevésbé az, bár nem uj, mert már a középkorban is gyakorolták. Általánosabb elterjedését különösen az a körülmény akadályozta, hogy egyfelől a gyorsan kihülő szerszámot gyakran kellett fölcserélni, másfelől pedig, hogy szabatos rajzu diszítményt fölötte nehéz az I.-vel előállítani. Ujabb időben a fogyatékos fémtű helyett platinatűt használnak és azt megfelelő készülékkel állandó és egyenletes izzásban tartják. Az égetés technikájának e javítása óta a fa fölszinének ilyetén diszitése általánosabb elterjedést nyert, iparművészeti iskolákban rendes oktatás tárgya s szélesebb körökben gyakorolják. Hazánkban báró Weissenbach János az eddigitől eltérő alapon oly tökélyre emelte az I.-vel való égetést, hogy meglepő szabatosságu, a korábbi fogyatkozásoktól ment diszítményeket állít elő.”

Iparművészeti szakfolyóiratokban is kedvelt téma volt

Régi szakmai folyóiratok archivált példányaiban is fellelhetünk megjelent cikkeket. A Magyar Iparművészet szakfolyóiratban már 1898-ban elismerően írtak a faégetéssel díszített alkotásokról. (Az archivált szakfolyóiratok forrása: EPA.)

Iparművészeti kiadvány
ÚJságcikk
Archív
Faégető

A képen egy 1898-ban készült faégető berendezés látható, mely Kreutle Ferenc boltjában volt kapható. /A faégetőről készült kép forrása: Darabanth Aukciósház, felhasználva a kép tulajdonosának engedélyével./

Az 1900-as évek elején iparművészeti szakiskolában is lehetett faégetést tanulni.

Faégetés reklám

Az 1901-es Budapesti Építési Szemle tudósításából kiderül, hogy Izabella főhercegné tetszését is elnyerték Treitz Péterné iparművészeti szakiskolája által bemutatott faégetéses darabok, melyek közül meg is vásárolt egyet-kettőt.  Drucker Denise iparművésznő válogatott alkotásai közt pedig faégetéssel díszített dobozt is bemutattak a Nemzeti Szalon által megrendezett csoportkiállításon 1926-ban.

A tűzzel díszítés a magyar népművészetben is megtalálható, bár tény, hogy a fafaragással, a karcolással és a spanyolozással nem sikerült felvennie a versenyt.  Malonyay Dezső (író, művészettörténész) szerkesztésében jelent meg az 1900-as évek elején „A magyar nép művészete” című néprajzi, művészettörténeti mű. Ennek III. kötetében, a balatonvidéki pásztorművészet bemutatásában szerepel utalás a díszes faégetésre: A pásztor a bodza-fából készülő furulyáján a lyukakat égő vassal sütötte ki – máskülönben a fa szétrepedt volna -, és a forró vassal egyúttal díszítéseket is készített a furulyába.

A következő évtizedekben a pirográfia mintha feledésbe merült volna hazánkban, ami az akkori történelmi eseményeket felidézve nem is csoda. Az ’50-es, ’60-as években jellemzően hobbi alkotóknál és helyi szakkörökön találkozhattunk a faégetőkkel. 1970-től egyre többen kezdték újra felfedezni a faégetést hazánkban, sokan saját „gyártású” elektromos pirográf készülékekkel, de igazi reneszánszát napjainkban éli.

A ’70-es években akár a képen látható fém- és faégető készülékhez is hozzá lehetett jutni.

Faégető berendezés

A mai modern pirográf tollakkal már valódi, akár hiperrealisztikus grafikák is megalkothatók, hiszen a rendelkezésre álló végtelen formájú, tökéletesre finomított égetőhegyek (és a hőfokszabályzós eszközök – ezt csak zárójelesen említem meg, mert hobbipákával is kimagasló szintű pirográfia készíthető) megjelenése lehetőséget adott a különböző tónusok kialakítására is.

 A fenti történelmi vonatkozások több szempontból is érdekesek, és nagy jelentőséggel bírnak. Joggal jelenthetjük ki, hogy a pirográfia mindig is jelen volt a különböző kultúrák művészetében, de a modernkor teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy túllépjen a faművészeti díszítés határain.   

Napjainkban egyre szélesebb körben nyer újra méltó elismerést a faégetés művészete. Hazánkban és világszerte is rohamosan növekszik a műfaj szerelmeseinek száma. Bízom abban, hogy a tűzzel írás, a tűzzel rajzolás elfoglalhatja egyszer jól megérdemelt helyét az ipar- és képzőművészeti körökben is, hiszen a gyönyörű díszítő motívumokon túl, művészi szintű tűzgrafikai képábrázolásokkal találkozhatunk Magyarországon is.

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Minta kép, sablon pirográfiához

Minta kép, sablon pirográfiához

Minta képek, sablonok

Jogtiszta és ingyenes referencia fotók, grafikák

Bizonyára találkoztatok már azzal az esettel, amikor nagy kedvvel leültetek az előkészített alapanyagotokhoz, de egyetlen ötletetek sem akadt, hogy mégis mit kéne égetni… Ebben próbálok most egy kicsit segíteni.

Az internetnek köszönhetően hatalmas mennyiségű minta kép között tudunk böngészni. Google képkeresőben vagy Pinteresten a beírt témakörhöz végtelen mennyiségű találatot kapunk.

Azonban ezeknek a képeknek, fotóknak a nagy része jogvédett. Ha saját magunknak szeretnénk egy képet elkészíteni, megtehetjük nyugodtan, azonban, ha azt az alkotást közzétesszük a weben, közösségi médiában stb., fel kell tüntetnünk az eredeti kép forrását, amiről a pirográfiánk készült.

Ha az adott alkotásunkat értékesítjük, akkor viszont az ilyesfajta témafeldolgozást el kell kerülnünk. Ez alól csak az jelenti a kivételt, ha maga a szerzői jog tulajdonosa engedélyt adott rá. Máskülönben szerzői jogot sértünk, ami nemcsak etikátlan, de komoly jogi következményeket von maga után! A következőkben mutatok pár weboldalt, ahol szabadon felhasználható fotókat, sablonokat ingyen tölthetünk le.

Mit jelent a szerzői jog?

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról így rendelkezik:

4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

(…)

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.

(…)

12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

jog

16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.

(…)

A törvény teljes szövegét itt tudjátok elolvasni: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900076.tv

Szabadon felhasználható képanyagok lelőhelyei

Három kedvenc oldalamat mutatom be az alábbiakban:

Kép forrás Pixabay

www.pixabay.com

A felső keresősorban beállíthatjuk, hogy milyen típusú médiát keresünk (Image-en belül választhatunk csak fotót, vektoros grafikát, illusztrációt, valamint képeken túl videók és hanganyagok is rendelkezésre állnak). A kép tájolása szerint továbbá színre és méretre is szűkíthejük a keresést.

Magyar nyelvű keresést is lehetővé tesz a felület.

A Free Download ikonra kattintva kezdődhet a letöltés. Ezalatt az ikon alatt pedig láthatjuk is, hogy milyen licensz tartozik az adott képhez.

A legjobb része ennek az oldalnak a sok-sok stock fotó és videó mellett, hogy vektoros grafikát is találunk itt. Ez pedig szuper ingyenes sablonokat jelent az egyszerűbb, vonalas, mintás pirográfiákhoz!

Itt láthatjátok is: a keresőben vektorgrafikát jelöltem be, a színeknél a fekete-fehér opciót választottam ki, és a keresősorba beírtam, hogy „mandala” (ugyanígy kereshettek bármire, pl.: rózsa, farkas, virágminta stb.). És íme! Letöltöd, nyomtatod, felmásolod, égeted :).

Vektorgrafika pirográfia
Ingyenes képek pexels

www.pexels.com

Nagyon hasonló az előbbi oldalhoz, itt is beállíthatjuk a nyelvet magyarra, és különböző feltételek szerint tudjuk szűrni a találatokat.

Szintén rengeteg stock fotó és videó között válogathatunk, a letöltés itt is ingyenes.

Letöltés előtt itt is ellenőrizni tudjuk a kép alatt, hogy valóban szabadon felhasználható-e, vagy meg kell-e jelölni a forrást.

www.unsplash.com

Profi fotósok munkáit tudjuk letölteni teljesen ingyen. Magyar nyelven ugyan nem működik az oldal, de érdemes átböngészni!

Tájolás és szín szerint itt is tudjuk szűkíteni a minta képre vonatkozó keresési találatokat.

Szabadon felhasználható kép

*****

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Az egyik legkedveltebb alapanyag: a rétegelt lemez

Rétegelt lemez

A leggyakrabban használt alapanyag

Pirográfusok körében az egyik legnépszerűbb és legtöbbször használt alapanyag a rétegelt lemez. Nézzük, mi mindent kell tudnunk erről a faanyagról!

Először is, szeretném leszögezni, hogy a rétegelt lemez NEM EGYENLŐ az MDF lappal! Az MDF /Middle Densitiy Fiberboard/ közepesen sűrű farostlemez. Készítése során faipari hulladékanyag rostokat kevernek össze műgyantával majd hőpréseléssel táblásítják.  A műgyanta tehát nem a rétegeket, hanem a rostokat tartja össze, így közvetlen érintkezik vele a pirográf páka. Emiatt az ilyen felületre való égetés MÉRGEZŐ. Ha jót akarsz magadnak, messzire elkerülöd.

Az OSB lap pedig egyértelműen nem a mi alapanyagunk, hagyjuk meg az építőiparnak.

MDF lap

Mi is pontosan a rétegelt lemez?

Több rétegben ragasztanak össze többnyire 1-3 mm vastagságú falemezeket, majd összepréselik. Az rétegeket egymáshoz képest 90º-ban elforgatva ragasztják össze. Az alsó és felső lemez a borítólemez, ezek szebb, jobb minőségű lapok. Minimum 3 rétegnyi, de mindig páratlan számú lemezből áll a rétegelt lemez.

Nálunk leggyakrabban fenyőből, nyárfából, nyírfából, bükkből, juharfából, tölgyfából és kőrisfából készülnek. Természetesen más fafajtákból is készül rétegelt lemez.

Az alábbi videóban kis betekintést nyerhettek a gyártási folyamatba (forrás: youtube.com, TalkWidTech,  https://www.youtube.com/@TalkWidTech).

Melyik rétegelt lemez a legjobb a pirográfiához?

Pirográfiához, ha rétegelt fát szeretnénk választani, a nyír- és a nyárlemez a legjobb. Mindkettő szép világos színű, a nyár puhább, mint a félkemény nyírfalemez.

Fontos, hogy az alapanyag vásárlásakor tisztában legyünk a rétegelt lemezek osztályozásával, mely a következő:

  • „A” jelölésű lemez: Az I. osztályú anyagot jelöli. Ebben nem találunk hibát, sem csomót.
  • „B” jelölésű lemez: A II. osztályú anyagok jele. Apróbb hibák előfordulnak a lemezen, például színeltérések, kis méretű nem kieső ághelyek, illetve a kis méretű kieső ághelyek helyének feltöltése színben megegyező ragasztóval.
  • „BB” jelölésű lemez: A III. osztály jelzése. Itt már fél centit meg nem haladó göcsökkel találkozhatunk. De a színlapon kevés a javítófolt. Ha ilyen lapot tudunk beszerezni, feltétlenül nézzük meg személyesen, hogy milyen hibák vannak a felületen.
  • „CP”: Az ebbe a minőségi csoportba sorolt lemezek hasonlóak a „BB” jelölésűekhez, de itt már felületi hibákkal találkozhatunk (színeltérés a színlapon stb.).
  • „C” lemez: Az ilyen rétegelt lemez a IV. minőségi osztályba tartozik. Ezeknél a lemezeknél a szerkezeten és nem a kinézeten van a hangsúly. Minden olyan „hiba” megengedett a felületen, amely az alapanyag felhasználására nincs negatív hatással.
Rétegelt nyírfa

Minden lemeznek van egy színoldala és egy hátoldala. Ezeket külön-külön osztályozzák, ezért vásárláskor ilyen jelölésekkel fogunk találkozni pl.: B/BB. Az első betű a színoldal, a második betű a hátoldal minőségét jelzi. (Előfordulhat, hogy a minőségi osztályokat római számokkal jelölik, pl.: I/III.)

A lemezek különféle vastagságban állnak a rendelkezésünkre. A 3mm-es lemez inkább a lézervágott alapanyagoknál fordul elő. Ha nagyobb méretben gondolkozunk (A4-től felfelé), mindenképpen legalább a 4-5 mm-es anyagvastagságot javaslom. Én a 6-8 mm-es lemezeket szoktam vásárolni, azok biztos nem görbülnek el az égetés során keletkező hőtől. Többnyire kb. 150 cm x 150 cm-es táblákban vásárolhatóak meg a rétegelt lemezek. Ezeket a búrolapszabászatban az általunk megadott méretre vágják fel.

A rétegelt lemez – bár manapság a faanyag ára az egekbe szökik – kedvező ára, egyszerű előkészítési igénye és könnyebb beszerezhetősége miatt kedvelt a pirográfiában. + 1 előny: szépen keretezhető, így az aktuális enteriőrhöz igazítható.

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, ezért itt is elmondom: vigyázzunk az egészségünkre, és csak jól szellőztetett helyiségben dolgozzunk, lehetőség szerint viseljünk megfelelő szűrőbetéttel ellátott maszkot.

A következőkben szó esik majd az alapanyagok – köztük a rétegelt lemez – előkészítéséről.

Ez is édekelhet: Pirográfia – Csiszolás

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!

A pirográfia története – 1. rész

A pirográfia története – 1. rész

Fába égetett történelem

A pirográfia története az őskortól napjainkig – 1. rész  

A mai felgyorsult, számítógép vezérelt világunkban talán törvényszerű, hogy egyre többen térnek vissza gyökereikhez, a természethez, a természetes anyagokhoz. Folyamatosan növekszik az igény a kézzel készített berendezési tárgyakra, díszekre, bútorokra. Újra egyre népszerűbb a kézi famegmunkálás minden formája. És bizony reneszánszát éli egy méltatlanul háttérbe szorult faművészeti technika, a pirográfia is.

Faégetés anyagok

A „pirográfia” szó szószerinti jelentése tűzzel írás, melyet hazánkban sokan faégetésként ismernek. Valójában azonban a tűzgrafika nem csupán a fa szabadkézi díszítésére korlátozódik, hiszen sokféle természetes anyagot – mint bőr, vászon, papír, csont, kókuszdióhéj vagy akár a kiszárított lopótök is – dekorálhatunk felhevített fémhegyek segítségével, manapság főként pirográf – pákához hasonló – eszközzel.

Ha valaki korábban érdeklődött a pirográfia iránt, és aktív internet használó, akkor biztos, hogy legalább a wikipedia-n belefutott már egy-két érdekes (fél)információba. Én szeretnék ennél egy kicsit mélyebb ismeretekkel szolgálni, és a következőkben egy rövid történelmi utazásra hívom az olvasót, ugyanis a pirográfia egyáltalán nem újkeletű. (A technikáról bővebben ITT találsz információt.)

Hogyan kezdődött…

Tulajdonképpen a tűz és a vas megismerésével barlanglakó őseink díszítésre is használhatták (volna) a tűzben melegített vasat. Valójában főként az ókortól kezdve maradtak fenn olyan régészeti leletek, melyek tanúsítják, hogy a használati tárgyakat égetéssel is díszítették.

Találhatunk említést arról is, hogy a kínai Han-dinasztia (Kr.e. 202 – Kr. u. 220) korában igen elterjedt volt a „forró tűvel hímzés”, de az egyiptomiak, perui civilizációk, afrikai törzsek és a rómaiak is előszeretettel adtak egyedi külsőt ezzel a módszerrel a fából készült tárgyaiknak.

Faégetés - pohár, Peru

Égetéssel díszített pohár

Peru, Nazca kultúra (Kr.u. 0-700)

forrás: carverscompanion.com

A középkori művészek, mesterek már fatüzelésű kályhákat használtak. Ezekben egyszerre több vasrudat, piszkavasat is hevítettek. Amíg az éppen kihűlt rudat melegítették a tűzben, az addigra már a kályhában átforrósodott másik vassal tudták folytatni munkájukat. A vasrudakon kívül más éles fémtárgyakat, tűket és késeket is alkalmaztak. A forró fémet a kovácsműhelyekben is használták díszítőeszközként, hiszen itt a műhely jellegéből adódóan eleve rendelkezésre állt mind a megfelelő fémeszköz, mind pedig az annak felforrósítására szolgáló alkalmatosság.

Ahogy a technika fejlődött…

A technika fejlődésével a faégetéshez használt eszközök is korszerűsödtek. A kályhákat már kisebb, hordozható, asztali berendezések váltották fel. 1889-ben François Manuel-Perier bemutatott egy pirográf-gépet a párizsi Nemzetközi Kiállításon, melynek ötlete egy orvosi célokra használt berendezésből eredt.

A szerszám szigetelt fogantyúval rendelkezett, és éles, platinából készült hegyben végződött. A készlethez a pirográf „ceruzán” kívül különféle méretű, éles platina hegyek, egy borszeszégő, egy üveg folyékony benzol és két gumicső tartozott – az egyik egy fújtatóhoz, a másik az üreges, platina hegyű ceruzához volt csatlakoztatva.

Korabeli pirográf eszköz

Korabeli égető készlet /forrás: cherrygallery.com/

A művész először felmelegítette a ceruza platina hegyét a borszeszégő lángjában, majd eloltotta azt. Miközben egyik kezével a fába égette a rajzot, a másik kezével folyamatosan a fújtatót pumpálta, mellyel benzolgőzt továbbított a csövön keresztül a készülék hegyéig.

A platina a benzolgőz segítségével melegedett fel (egész pontosan egy hőtermelő kémiai reakció történt, melynek hőjét a platina abszorbeálta). Jelen korunkból visszatekintve egy kicsit macerás lehetett folyamatosan pumpálni a fújtatót, és a benzol miatt nem mondanám túl egészségesnek sem a használatát, de a korábbi eljárásokhoz viszonyítva korszakalkotó találmány volt. Lényegesen gyorsabbá és könnyedebbé tette az alkotást.

Nem sokkal később, az 1920-as évek környékén pedig megjelentek az első, elektromos árammal működő pirográfok is. Ezek az eszközök már huzalokban végződtek, melyeket áram segítségével forrósítottak fel.

folyt.köv.

Egy másik cikkben a magyarországi pirográfia története kerül bemutatásra!

Várlak szeretettel a Pirográfia Mindenkinek facebook oldalán!

TOVÁBBI BEJEGYZÉSEKHEZ KATTINTS IDE!