FAÉGETÉS – Az Alapanyag Előkészítése

A fa csiszolása

A szép pirográfia alapja a tökéletesen sima felület kialakítása. Ezért egy pár szót ejtenék a fa csiszolásának fontosságáról, és mikéntjéről.

Először is vegyük sorra a csiszolóeszközöket. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a kézi csiszolás. Személy szerint elég sokáig csiszoltam kézzel még a tömör deszkáimat is. Ehhez csupán a megfelelő szemcseméretű csiszolóvászonra (és kitartásra/megfelelő erőnlétre) van szükség.

Az, hogy a pirográfiához használatos faanyagot milyen papírral csiszoljuk, némileg eltér a bútorasztalos szokásoktól, mert például én 800-as vagy 1000-es papírral is megcsiszolom a fát a legvégén, hiszen számunkra az a fontos, hogy tükörsima! natúr felületet kapjunk, amin nem tud megakadni a pirográf hegye. (Ahol megakad, ott hajlamos a páka fekete pöttyöket, nem kívánt beleégetéseket is maga után hagyni, ami nem igazán szerencsés.)

Kézi csiszolásnál fontos, hogy szálirányban dolgozzunk, mert így a leghatékonyabb, valamint ha szálirányra merőlegesen csiszolunk, nyomokat fog hagyni a felületen a csiszolóanyag. Lehetőleg a csiszolópapírt ún. csiszolófára rögzítve használjuk, vagy alkalmazzunk csiszolószivacsot.

Mivel csiszoljuk a rétegelt lemezt, és mivel a tömör fát?

Ha rétegelt lemezzel van dolgunk, tapasztalatom szerint elég egy 400-as papírral átcsiszolni, majd a végén egy 800-as, 1000-es papírral. Portalanítás után már felrajzolhatjuk, és égethetjük is a képet.

Tömör fával már nem olyan könnyű, ezen belül a különböző fafajták tulajdonságai is „megnehezítik” a hétköznapi – nem asztalos szerszámokkal felszerelt – ember életét. Ezért én azt javaslom, hogy lehetőség szerint gyalult fát próbáljatok beszerezni.

A puha fákat ezután kézzel is be lehet csiszolni, de a keményebb fajtákhoz már elkel a gépi csiszoló.

Gyalult fához nekem elég a sima kézi rezgőcsiszoló gép, gyalulatlan fához azonban jó, ha van otthon egy szalagcsiszoló vagy excenteres kézi csiszológép.

Nos, nekem szalagcsiszolóm még nincs, viszont van szuper akkumulátoros fúró-csavarozó gépem (nem írok márkát, de bivalyerős kis szerkentyű), amihez vásároltam egy fúróba fogható tépőzáras csiszoló gumitányért (ez a hivatalos neve). Erre tudom a különböző erősségű csiszolókorongokat tépőzárral rögzíteni. Ezzel gyönyörű simára tudom csiszolni a felületet.

+ 1 Csiszolási TIPP

Ha puhafánk van, és vizes páccal szeretnénk színezni a pirográfiánkat, akkor csiszolás előtt a hivatalos eljárás szerint a fát célszerű vizezni. Ezzel a technikával a víz hatására a benyomódott rostok megdagadnak és pácolás után már nem szálasodik fel a faanyagunk. A folyamat a következő:

• Egy szivaccsal kereszt- és hosszirányban forró vizet viszünk fel a felületre. Óvatosan a vízzel, mert ha túl sok vizet használunk, akkor a fa megvetemedhet.
• A vizezett fánkat szobahőmérsékleten szárítjuk meg.
• Száradás után a vizezéssel felhúzott szálakat 180-as, 200-as csiszolópapírral eltávolítjuk, majd igény szerint finomabb csiszolópapírokkal fejezzük be a csiszolást.
• Csiszolás után portalanítjuk a felületet.

Ez abban az esetben célszerű, ha nem kis felületeket (minták kitöltése), hanem pl. egy teljes hátteret pácolunk. Így nem érhet bennünket az a kellemetlen meglepetés, hogy a kész pirográfiánk páccal történő színezése után a fa felülete szálkás, „szőrös” lesz.

*****